Gyűrd le a szorongást, kis lépésekkel!
Gyomorgörcs, álmatlan éjszakák, önbizalomhiány és félelem. Tegyél magadért és harcolj a szorongással!
Gyomorgörcs, álmatlan éjszakák, önbizalomhiány és félelem. Tegyél magadért és harcolj a szorongással!
Nem egyértelmű miért, de szemlátomást sok depressziós és szorongó viharrajongó számára az eső hozza el a felüdülést.
A közönség jelenlétében sokkal jobban félnek az esetleges hibáktól a gyerekek, ez pedig az agyi aktivitásukon is meglátszik.
Nemcsak a betegség, de a vele kapcsolatos tévhitek is elterjedtek, ezért most tisztázunk néhány félreértést.
Nem pedig csak pedáns, rendmániás vagy a tökéletesség “megszállottja”. A kényszerbetegséget (obsessive compulsive disorder, OCD) gyakran összekeverik a rögeszmés-kényszeres személyiségzavarral (OCPD), pedig teljesen más a mozgatórugója a két jelenségnek.
A fogorvostól való félelemről és az odontofóbiáról kérdeztünk tapasztalt szakembereket.
A neuronok közötti kommunikációt megnehezítő toxikus fehérjék jelenlétére utalhat, ha rosszabbodni kezdenek az idős emberek szorongásos tünetei.
A túlféltő nevelés és az okostelefon is hibáztatható azért, hogy a mai kamaszok a legszorongóbb generáció. Dédelgessük őket vagy inkább lökjük be őket szorongáskeltő helyzetekbe?
Nem csak a játszótéren, az oviban és az iskolában, de a közösségi médiában is megy az ekézés. Ha szülőként kritizáljuk, kioktatjuk, megszégyenítjük egymást, annak gyerekeink isszák meg a levét.
A gének, a környezet és a traumatikus gyerekkori emlékek is hozzájárulhatnak a szorongásos betegségek kialakulásához.
Nem csak attól szorong a gyerek, ha túl sokat várunk tőle, attól is, ha kiszámíthatatlan, mit kérünk rajta számon. Néha azért nem vallja be a szülő, hogy mit vár, mert kínos okból, például hiúságból fontos neki az adott dolog.
Laura Mazza szívhez szóló blogbejegyzése sokaknak segíthet abban, hogy jobban megértsék, milyen érzés, ha valaki állandóan szorong, rágódik, retteg.