A generalizált szorongás-szindróma csak az Egyesült Államokban nagyjából 7 millió embert érint. Ők az átlagnál gyakrabban (legalább minden második napon) és tartósabban (legalább fél éven át) tapasztalják a szorongás tüneteit. Azokra, akiknél ilyen gyakori vendég a szorongás, jellemzők lehetnek az alvászavarok, az ingerlékenység és az izomfeszülés is. A szervezetben ilyenkor végbemenő folyamatokat az AsapSCIENCE vette sorra.
Pánikrohamok
A betegek mindennapjait meghatározó félelemérzet, nyugtalanság és feszültség nem azonos a pánikbetegséggel, bár az ő esetükben is előfordulhatnak pánikrohamok, amelyek viszonylag rövidek ugyan, de kifejezetten erős félelemérzettel és olyan fizikai tünetekkel járnak együtt, mint a felgyorsult pulzus, a légszomj vagy a szédülés. A pánikrohamok kiváltó oka egyelőre nem tisztázott, a szorongásról viszont tudjuk, hogy legalább részben a szervezet adrenalin és kortizol ellátását szabályozó hipotalamuszhoz és egy mandula formájú neuroncsoporthoz, az amygdalához köthető. Az amygdala és a periaqueductalis szürkeállomány túlműködése egyébként gyulladásos állapotok kialakulásához, és így a szívbetegségek kialakulásához vezető zsírlerakodások létrejöttéhez is hozzájárul.
Kiváltó okok
A generalizált szorongás-szindrómával diagnosztizált betegek 40 százalékának egy rokonát is érinti egyébként a rendellenesség, tehát minden valószínűség szerint örökletes betegségről van szó. Emellett a környezeti tényezők és egy-egy traumatikus gyerekkori élmény is kiválthat szorongásos tüneteket. Bizonyos neurotranszmitterek, például a szerotonin megfelelő működését befolyásoló elváltozások szintén hozzájárulhatnak szorongással is együtt járó rendellenességek, például az obszesszív-kompulzív megbetegedés kialakulásához.
Kezelés
A szorongásos tüneteket a félelemérzetért és nyugtalanságért felelős negatív gondolatok feloldását segítő kognitív viselkedésterápiával, és/vagy a szerotonin és más neurotranszmitterek működését helyreállító gyógyszerekkel szokás kezelni, az alvászavarokra és az izomfeszülésre pedig benzodiazepineket szoktak felírni az orvosok. Mivel a szorongásos betegségek hatásmechanizmusa rendkívül bonyolult jelenség, fontos az is, hogy ne próbálja meg senki egy egyszerű legyintéssel, vagy a "Nyugodj meg!/Engedd el!" parancsszavak valamelyikével elintézni a dolgot, ez ugyanis általában csak ront a helyzeten.
