A történelem során gyakran kereszteltek át budapesti utcákat, tereket. A legnagyobb átnevezési hullám kétségtelenül a szocializmusban, illetve a rendszerváltás környékén történt. Te ki tudsz igazodni a régvolt nevek között?
2025-öt írunk, és arról szólnak a hírek, vajon a globális felmelegedés és a klímaváltozás miatt lesz-e fehér karácsonyunk, vagy csak nyakig járunk majd a lucskos, koszos esőben, hólében. Nem túl szívderítő vagy ünnepi gondolat. Évtizedekkel ezelőtt, nem sokkal az ünnepek után, szintén extrém volt az időjárás, csak épp nem nőtt a hőmérséklet, hanem csökkent, és olyan havazást hozott, amire senki nem számított Magyarországon.
Ahogy karácsony közeledik, egyre több emberben elevenednek meg gyermekkora ízemlékei. Nem csak a kopogós Konzum szaloncukoré, hanem azoké az élelmiszereké is, amelyeket nap mint nap ettünk – vagy épp sóvárogtunk értük.
Emlékszel még milyen volt a karácsony a szocializmus idején? Nem csak a hiánygazdaság miatt volt nagyon más, a rendszer teljesen meg akarta fosztani keresztény jellegétől az ünnepet.
A téli sportok szerelmesei a technikai fejlődésnek köszönhetően ma már akkor is élvezhetik a testmozgást, ha nincs dermesztő hideg. Ám míg a síelésért akár hosszú autóutat is meg kell tennünk a magyar vagy a külföldi hegyekbe, korcsolyázni Budapest szívében is lehet, és erre már több mint száz évvel ezelőtt is volt mód a szocializmus idején.
Szüleink és nagyszüleink a szocializmus idején éltek, de még sokunk számára is meghatározó volt az az ideológia, szellemiség, ami áthatotta a mindennapjainkat az oktatási intézményekben, a nyaraláskor vagy akár akkor, ha bementünk a boltba vásárolni. Ma már sokan nosztalgiával tekintenek vissza e korszakra, amelynek ugyanúgy megvoltak a maga szépségei, mint az árnyoldalai. Kvízünkben e korszakkal kapcsolatban teszünk fel egyszerű kérdéseket.
Képzeljük el egy pillanatra, hogy egy világtól elzárt helyen élünk, majd egy nap útra kelünk egy országba, amelyről vajmi keveset tudunk, mindössze annyit, amennyit egy gyorstalpalón meg lehet tanulni. Nem beszéljük a nyelvet, nem ismerjük a kultúrát – a nyolcvanas években Magyarországra érkezett kubai nők pont ilyenek voltak.
Olyan fotókat válogattunk össze, amelyeken mindennapi környezetben a rendszerváltás előtti időszak legnépszerűbb autómárkái láthatók. Felismered az 1970-es, 1980-as évek kocsijait?
Bár sokan éltek a lehetőséggel, hogy három évig otthon maradjanak a gyermekükkel, a gyes nem mindenkinek csak a kisbabával töltött időről szólt. Akadtak, akik a család cselédjének érezték magukat, mások viszont nem tudtak mit kezdeni a hirtelen rájuk szakadt változással és tengernyi szabadidővel.
Mit jelentett a Kádár-korszakban a nyolc óra szórakozás a gyakorlatban? Mivel töltötték a szabad szombatot a nők (és a férfiak), mi volt a legkedvesebb szabadidős időtöltésük, és mire vágytak? Múltidéző cikkünkből kiderül.
Sorozatunkban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feljegyzései között szemezgetünk. Ezúttal mindkét történetnek olyan emberek a főszereplői, akik megpróbáltak kijutni a szocialista blokkból, és a vasfüggöny túloldalán új életet kezdeni.
A szocialista Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen volt az emberrablás; nemkülönben a gyermekrablás. A késő Kádár-érában azonban egy két hónapos csecsemő eltűnése hónapokig borzolta a lakosság idegeit – ezt az 1988-as ügyet elevenítjük fel most.
