Gyes-betegség és pelenkamosás: ilyen volt a kisgyerekes anyák élete a szocializmusban

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár sokan éltek a lehetőséggel, hogy három évig otthon maradjanak a gyermekükkel, a gyes nem mindenkinek csak a kisbabával töltött időről szólt. Akadtak, akik a család cselédjének érezték magukat, mások viszont nem tudtak mit kezdeni a hirtelen rájuk szakadt változással és tengernyi szabadidővel.

„Egymilliónál több fiatal nő csapot-papot – szakmát, hivatást, fizetést, kollégákat – ott hagyott, és elment pelenkázni, passzírozni, fürdetni, gyereket nevelni. Vajon hogyan érzik magukat anyai és háziasszonyi szerepükben ezek a munkás életre, egyenjogúságra és a házimunka lenézésére nevelt fiatal nők? Értelmesen, tartalmasan töltik-e a gyermekgondozási szabadságot vagy otthonlétük unalomba fullad?” – tette fel Egy ország gyesen című, 1979-ben megjelent riportkötetében a kérdést Sulyok Katalin újságíró.

Rejtett munkanélküliek

Magyarországon 1967 májusában vezették be a gyes-t, abból a célból, hogy a rendkívül alacsonynak tűnő, 1.89-es termékenységi rátát feltornásszák, azaz, a nők gyermekvállalási kedvét ösztönözzék. A gyermekszületések száma 1960 óta csökkent: míg a századfordulón egy nő átlagosan több mint öt gyermeket szült élete során, 1960-ra ez a szám alig érte el a kettőt, majd – némi átmeneti fellendülést leszámítva – azóta is csökkenő tendenciát mutat. (2024-ben mindössze 1.37 volt a termékenységi ráta Magyarországon.) De nemcsak ez volt a döntéshozók motivációja, hanem az is, hogy bár a szocializmus évtizedei alatt a propaganda a női egyenjogúság hirdetésének eszközévé tette a női munkavállalás lehetőségét, a Ratkó-korszak szülötteinek munkába állása következtében több volt a munkaképes ember, mint az elvégzendő munka. Mivel a munkanélküliség a szocializmusban elképzelhetetlen volt, jó ötletnek tűnt, hogy a nőket ideig-óráig, azaz két és fél év, majd három évig kivonják a munkaerőpiacról – az más kérdés, hogy erre nem mindenki volt felkészülve.

Kismamák és gyermekeik egy május 1-i felvonuláson, 1971-ben
Fotó: Fortepan / Gárdos Katalin

Egyedülálló intézkedés

Az 1967-es rendeletet megelőzően a magyar nőknek húsz hét szülési szabadság járt. Ezt követően az anyák kénytelenek voltak csecsemőiket rokonaikra bízni, vagy az kiépülőben lévő bölcsődei hálózatra bízni; de arról is olvashatunk, hogy bevett gyakorlat volt, hogy a gyárba az édesanya után vitte valaki a babát, hogy meg tudja szoptatni. Mások a rossz emlékű hetes bölcsőde intézményét választották: ez afféle bentlakásos bölcsőde volt, ahol a babákat hétfőtől péntekig gondozókra bízták, és csak hétvégére kerültek haza a szüleikhez. (Napjainkban, amikor köztudott, milyen fontos az első három év a gyermek fejlődése szempontjából, aligha szükséges hangsúlyozni, milyen borzasztóan káros volt ez a gyerekekre.) A gyes bevezetése Európában egyedülálló intézkedésnek számított: nem volt még egy olyan európai ország, ahol az anyák szülés után két és fél (majd 1969-től kezdve három) évig otthon maradhattak.

Nem mindenki tudta élvezni

A gyes a legtöbb nő számára igen vonzó lehetőség volt: a dolgozó anyák csaknem kétharmada vette igénybe. Az összeg sem volt kevés: 600 forint (összehasonlításképpen, az 1967-es átlagkereset 1915 forint volt, tehát a bruttó átlagfizetés közel egyharmada). Természetesen sokan örültek ennek a lehetőségnek (és sokan irigyelték is a magyar nőket emiatt), másokat azonban felkészületlenül ért. A nők többsége ekkoriban úgy képzelte el az életét, hogy miután szakmát tanult vagy egyetemre járt, dolgozni fog. Már gyerekkorukban sem feltétlenül nagycsaládos környezetben nevelkedtek, hiszen az 1950-es évektől kezdve gőzerővel épültek az óvodák és a bölcsődék. Az 1970-es és 1980-as években épült lakótelepek izolált környezetében könnyen a négy fal közé zárva érezhették magukat, megfosztva korábbi életüktől, munkájuktól, kapcsolataiktól.

A kisgyermekes anyák nagy része igénybe vette a gyes-t
Fotó: Fortepan / Kereki Sándor

„Szép cseléd vagy. És ügyes”

Sulyok Katalin újságíró Egy ország gyesen című, 1979-ben megjelent riportkönyvében különböző lakhellyel és társadalmi státusszal rendelkező kismamákat keresett fel, akiknek egy közös jellemzője volt: az, hogy mindannyian gyesen voltak. Akadt köztük olyan, aki mesteri módon beosztotta az idejét, és a gyerekgondozáson és -nevelésen kívül pihenésre, olvasásra, szórakozásra is jutott ideje; mások viszont gyakorlatilag napi tizenkét-tizenhat órát töltöttek a házimunkával, amibe beletartozott a pelenkamosástól kezdve a bevásárláson át a főzésig minden, legfeljebb csak időnként szakította meg a gyerek etetése vagy a játszóterezés. Egy háromgyerekes anya, akit az újságíró az óbudai lakótelepen látogatott meg, például így nyilatkozott, amikor arról kérdezték, mennyire osztják meg férjével egymás között a házimunkát:

Idézőjel ikon

„A gyerekek többet segítenek nekem, mint ő. Ő egy szál szalmát keresztbe nem tesz, ahogy mondani szokás. Még a cipőjét se pucolja ki.

Elé kell tennem a tiszta ruhát, az ételt, a kávét. Még a hátát is velem mosatja, ha fürdik. (…) Tudod, mi vagyok én? – kérdem tőle. A család cselédje. Erre csak nevet, és azzal üti el: szép cseléd vagy. És ügyes.”

A gyes-betegség

Mások viszont éppen az ellenkezőjére panaszkodtak: „Úristen, de unom már a szabad időmet! Még várok két hónapot, és akkor beadom a gyereket a bölcsődébe. Másfél év épp elég volt itthon. Végre, dolgozhatok! – Annyira szeret dolgozni? – Egy fenét. De ettől a dögunalomtól százszor jobb. Állok az ablakban egész nap és nézem a forgalmat. Meg az órát, hogy mikor lesz már este” – vallotta be egy 22 éves anya. Az újságok akkoriban sokszor írtak a gyes-betegségről is, amit az elszigetelődés, a monotonitás és a gyökeresen megváltozott élethelyzet okozott néhány kisgyermekes anyánál; bár nem igazán a megértés hangja dominált, hanem inkább az értetlenkedésé: azzal vádolták ezeket az anyákat, hogy képtelenek az önfeláldozásra, pótcselekvéseket keresnek. „Egy valamire való anya, aki nem üres lelkileg, akinek nem túlfűtött, csupán normális érzelmi töltöttsége van, amit a gyerekének át is szeretne adni, az reggeltől estig kifut az időből, szinte el sem tudja végezni a gyakorlati dolgait. (…) Mire lettek nevelve, illetve mire nem lettek nevelve ezek a fiatal emberek?” – tette fel a(z anyákat hibáztató) kérdést egy gyermekorvos 1985-ben.

A szocialista nőideál nem arra készült, hogy egész nap házimunkát fog végezni
Fotó: Fortepan / Hegedűs Judit

A hetvenes-nyolcvanas években pelenkázott és fürdetett babák már rég felnőttek, azóta maguk is szülők vagy akár nagyszülők. A kisgyermekes anyák élete azonban ma sem sokkal könnyebb, mint régen; a társadalom által támasztott elvárások, az elszigetelődés, a fullasztó házimunka, a „te csak a gyerekkel vagy otthon” ma is nyomasztóan ismerősen hatnak, mint ahogy a gyes-betegség is létezik napjainkban is – csak éppen már gyes-neurózisnak hívják. (Borítókép: Fortepan / Kiskos Vajk)

Ha az is érdekel, mivel töltötték a nők szabadidejüket a szocializmusban, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.