Bár sokan éltek a lehetőséggel, hogy három évig otthon maradjanak a gyermekükkel, a gyes nem mindenkinek csak a kisbabával töltött időről szólt. Akadtak, akik a család cselédjének érezték magukat, mások viszont nem tudtak mit kezdeni a hirtelen rájuk szakadt változással és tengernyi szabadidővel.
A gyes hazánkban még mindig főként az anyák terepe, de egyre több férfi módosítja a hagyományos szereposztást.
A nők kedvezményes korhatárába több ellátás is beleszámít, amennyiben 40 évnyi jogosultsági idővel rendelkeznek. A gyermekneveléssel töltött idő 8 pluszévet is jelenthet számukra.
Annak érdekében, hogy a megállapított nyugdíj összegét ne csökkentsék a gyermekgondozással vagy munkanélküliként töltött időszakok, egyes jövedelmeket az összeg megállapításakor nem vesznek figyelembe.
A kisgyermekes családok életét könnyíti meg a gyermekgondozást segítő ellátások (gyes) ügyintézésének egyszerűsítése és felgyorsítása. A júliustól érvényes változást a Kulturális és Innovációs Minisztérium jelentette be.
A gyesen levő anya fogalma sokak fejében fonódik össze a semmittevéssel: hogy ez mennyire hamis kép, abba egy friss kutatás is betekintést nyújt. Miért hisszük mégis, hogy aki gyerekével van otthon, az lustálkodik – és miért szakad a nők nyakába a rengeteg munka ennek ellenére?
Ahhoz képest, hogy Európa nem is olyan hatalmas, viszonylag eltérő megítélése van kontinensünk különböző vidékein még most, 2022-ben is annak, ha az apa marad otthon gyesen a gyermekkel. A fejlett skandináv tájakon inkább rugalmasan kezelik ezt a kérdést, míg a déli társadalmaknál, ahol a férfi-női szerepek hagyományosan konzervatívabbak, még most is furcsán hat a mondás: igen, anya dolgozik, apa gyesen van. De hogy van ez nálunk?
Hazánkban az ‘50-es években lett a nők tömegei számára ismerős az embert próbáló „kettős műszak”, vagyis a háztartási, gyereknevelési és a munkabeli feladatok párhuzamos ellátása. Mindez úgy történt, hogy zsigereiben senki nem kívánta még ezt a felállást, de a társadalmi nyomás elkerülhetetlen volt. Ezt a feszültséget volt hivatott oldani részben az 1967-ben bevezetett gyes, aminek a szimbolikus értéke már akkor is fontosabb volt az összegénél.
Itthon hosszú ideig nem volt kérdés, hogy melyik szülő maradjon otthon az újszülöttel, és élete első éveiben a növekedő kisgyerekkel: annak, hogy ez a feladat jellemzően az anyáé volt, társadalmi, gazdasági és érzelmi okai egyaránt voltak. Az pedig, hogy napjainkban egy ezzel ellentétes tendencia is látszik, szintén nem független ezektől a tényezőktől.
Mire számíthat az ember lánya, ha a hazai munkaerőpiacon akarja megvetni a lábát, főleg ha kisgyerekes, vagy elmúlt ötven? Hogyan állnak a munkáltatók a női munkavállalókhoz, milyen eséllyel lehet visszatérni szülés után a munka világába, mennyivel keresünk kevesebbet, mint a férfiak, és miért nem vagyunk elegen a felsővezetők között? Cikkünkben többek között ezeket a kérdéseket is alaposan körbejárjuk, de visszamegyünk egészen a szocialista időkig, amikor a látszat szerint mindenki egyenlő volt a munka frontján, de a felszín alatt azért tesztoszteronszagú volt az igazság, és azt is mutatjuk, hogyan alakulnak napjainkban a munkakeresési tendenciák.
Az anyák csak sírnak, hogy kevés a gyes, még több bőrt akarnak lehúzni az államról: legyen több pénz, több bölcsi és maradhassanak otthon még tovább a gyerekkel.
Szeptember 1-től bevezeti a kisgyermeket nevelő szülőknek járó kedvezményes bérletet a BKV.
