Annak érdekében, hogy a megállapított nyugdíj összegét ne csökkentsék a gyermekgondozással vagy munkanélküliként töltött időszakok, egyes jövedelmeket az összeg megállapításakor nem vesznek figyelembe.
Farkas András, a Nyugdíjguru szakértője legutóbbi közleményében a nyugdíjtörvény biztonsági intézkedéseit vette górcső alá. Mint írta, a kirívóan alacsony összegű kereseti időszakokat, melyek negatív irányba befolyásolnák az átlagkeresetet, nem kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset kiszámítása során, csak abban az esetben, ha ezek pozitív irányban befolyásolnák az összeget.
Különösen a korábban gyermekeket nevelő nők aggódhatnak, ha arra gondolnak, hogy a gyermekgondozással töltött időszakuk miként befolyásolja a későbbi nyugdíjuk összegét. Többek között az ő védelmükre született a nyugdíjtörvény azon biztonsági rendelkezése, melyet a Nyugdíjguru szakértője is említ.
Egyes jövedelmek nem számítanak a nyugdíjba
A gyed és a gyes mellett más ellátások, például a főállású anyák ellátása, a gyermeknevelési támogatás (gyet) is ebbe a kategóriába tartozhat.
„Az első törvényi tétel, amelyet az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb, a munkanélküliség és álláskeresés időszakában kapott segélyeket öleli föl, vagyis az álláskeresési járadékot, a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt (nyes-t), az álláskeresést ösztönző juttatást és a keresetpótló juttatást, összefoglaló nevükön az álláskeresési támogatásokat - foglalta össze Farkas András.
A nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja (gyod), és a fogyatékos, vagy tartósan beteg gyermek, vagy nagykorú hozzátartozó gondozását és ápolását támogató ápolási díj is ebbe a kategóriába tartozik. Bár utóbbi kettő összege jelenleg olyan mértékű, hogy akár növelheti is a későbbi nyugdíj összegét, ha számításba veszik.
A munkaképesség-csökkenés sem ront a nyugdíj összegén
A munkaképesség csökkenése miatti keresetkiesés sem ront a biztonsági szabály értelmében az életpálya-átlagereset összegén a szakember szerint. Mint írja, ez azokat a munkavállalókat érinti, akiknek a munkaképessége akár a civil, akár a fegyveres szférában olyan mértékben csökkent, hogy amiatt rendszeres pénzbeli ellátásra szorulnak.
Ezért a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék, a rehabilitációs ellátás, valamint a 2011. december 31-ével megszűnt rehabilitációs járadék összegét csak akkor kell beszámítani, ha ez kedvezőbb az érintett személy számára.
