A szocializmusban alapvetően magánügynek számított a szexualitás, de a melegek helyzete egyáltalán nem volt könnyű.
Faluhelyen még ma is megszokott látvány, hogy az idős nénik apró virágos (vagy éppen szemkápráztató op-art) otthonkában szaladnak el a boltba vagy mennek át szomszédolni. De miért volt olyan népszerű a „szaladgálati asszonyruha”, a szocialista korszak emblematikus viselete?
A besúgó című sorozatban a képernyőn keresztül követhettük nyomon, hogyan változik a főszereplő Gergő személyisége, miután az állambiztonság beszervezi. Vajon a megfelelő módszerekkel bárki rávehető bármire? Kiből lett ügynök, és milyen személyiségbeli jellemzőkkel és változásokkal járhatott ez?
Tipikus tojás vagy tyúk kérdéskört feszegetünk, amikor belemegyünk abba, hogy valóban egy elhivatott bányászlegény fedezte-e fel a termeléshatékonyság módszertanát. Vagy lehetséges az, hogy a mozgalmat már előre kitalálták, csak éppen keresni kellett hozzá egy jó eredettörténetet és egy celebkaraktert? Cikkünkben a sztahanovista mozgalom eredőjéről gondolkozunk.
A korszak hírhedt intézményei, az abortuszbizottságok egészen 1988-ig működtek Magyarországon. A három- vagy öttagú bizottságban unott képű fogorvosok vagy KISZ-titkárok mustrálgatták az ideges nőket, majd kellő megvetést tanúsítva megadták az engedélyt, amelyet a nő jelenlétében ki is hirdettek.
Új sorozatunk, a Dallamtapadás következő részében egy örökzöld Illés-sláger, a Miért hagytuk, hogy így legyen keletkezésének történetét tárjuk fel.
Ha igen, könnyen elboldogulnál az átkosban.
Ha a falak beszélni tudnának, a vállalati üdülőkét érné meg igazán hallgatni. Állítólag.
Késő szocialista „lábvíz”, ’80-as évek vége. Kádár uralma gyengül, de még működik a besúgórendszer, történnek házkutatások. Egyre aktívabb az ellenzék. Készülnek a röplapok, a szamizdat kiadványok, forgatja videóit a Fekete Doboz, zúgnak a Kontroll Csoport dalai. Egy „furcsa, tébollyal telenőtt” kertbe fiatal lány érkezik, hogy az ott élő idős testvérpárnak segítsen. A két nő a II. világháborútól kezdve rengeteg mindent megélt. Mit lehet tanulni tőlük? Miért kell ismernie a múltat annak, aki jobb jövőt szeretne? Nemrég jelent meg Finy Petra erős atmoszférájú, izgalmas írói megoldásokat felvonultató regénye, a Kerti szonáta. Interjú a szerzővel.
Emlékszel még a Trapperre? Talán van is a szekrényedben? Tudtad, hogy most is lehet kapni? Elmondjuk, hogy mi volt a titka a szocializmus farmerének.
Több mint harminc évvel a rendszerváltozás után még mindig százával találhatók a pártállami időkre emlékeztető utcanevek országszerte. Kvízünkben ezeknek eredtünk a nyomába.
A június 3-án kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon mutatja be első novelláskötetét a költészetéről, színdarabfordításairól és nyelvészeti munkásságáról ismert Nádasdy Ádám. A szakállas Neptun főhősei egytől egyig meleg férfiak: teljesen átlagos emberek, akik az előítéletek miatt mégis rendkívüli helyzetekben találják magukat. Hogyan boldogulnak a ’60-as, ’70-es, ’80-as években, amikor gyakran „csak egy villanásnyi szájösszeérintés lehet a csók, előrehajolva, mintha egymás cipőfűzőjét akarnák megkötni”? Erről beszélgettünk a szerzővel, aki azt is elárulta, hogy a direkt pátosz helyett miért a humor és a sok párbeszéd jellemző a szövegeire.
