Nem kérdés, hogy a 2020-as év még több aggódnivalót hozott magával, sokan úgy érezhetik, állandó riadókészültségben élnek, elfáradtak, elegük van. Őket próbálják sokan megnyugtatni különböző praktikákkal, pedig nem biztos, hogy a vágyott boldogsághoz a félelemérzet figyelmen kívül hagyásán át vezet az út.
Te mennyire vagy magabiztos azzal kapcsolatban, hogy az életedet a neked tetsző irányba tudod terelni, hogy kézben tudod tartani a veled történő dolgokat? Ebből a kérdésből indult ki Julian Rotter amerikai pszichológus, amikor megalkotta kontrollhely-elméletét, mely szerint életfelfogásuk módja szerint az emberek alapvetően két típusba sorolhatók: vannak, akik azt gondolják, csak maguknak köszönhetik azt, ami velük történik, és vannak, akik fatalista módjára azt hiszik, hogy sorsuk eleve elrendeltetett.
Az ember néha csinál olyan dolgokat, amik mintha ösztönösen jönnének, de látszólag semmi értelmük vagy funkciójuk nincsen. Idetartozik a viszketésen kívül eső fejvakarás is.
Meglepő eredmény született a felmérésben, ahol az emberek stressz-szintjét vizsgálták Európa-szerte.
Még mindig küzdünk vele, és őszintén szólva nehéz megállapítani, ki áll nyerésre: a vírus vagy az ember. A kórokozó ráadásul nem csak akkor van ránk hatással, ha már bejutott a szervezetünkbe.
Miért van az, hogy nehezen viseljük a munkatársainkat? Egyáltalán lehet ebben általánosítani, másokkal is így van? És mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni? Ma erről kérdeztük pszichológus szakértőinket.
A párkapcsolatok dinamikáját és a felnőttkori kötődési stílusokat vizsgáló olasz kutatócsoport meglátása szerint nem pusztán a korai szülő-gyermek viszonyban kell keresni a vissza-visszatérő párkapcsolati problémák gyökerét.
Ezekben a vészterhes, járvánnyal és más nehézségekkel tűzdelt időkben minden okod megvan rá, hogy az átlagosnál stresszesebb legyél, de ha odafigyelsz az étrendedre, sokat tehetsz azért, hogy visszaállítsd az egyensúlyt.
Az emberi test mozgásra termett, és ez nem csupán az erőt és gyorsaságot jelenti: a mozgás számos élettani folyamatunkban jelentős szerepet játszik. Ennek köszönhetően pozitív hatásai bőven túlmutatnak a hagyományos edzéscélokon.
A szorongás gyakran ismeretlen fogalom és jelenség a gyerekek számára. Nem értik, hogy mi történik velük, mi váltja ki ezt a rossz érzést, egyszerűen blokkolva érzik magukat, ami rémisztő. Ezért van szükségük a szülő elfogadására és érzelmi útmutatására.
Manapság már a szorongásos tünetek a leggyakrabban előforduló pszichés eredetű panaszok közé tartoznak. A szorongás azonban önmagában még nem betegség. Bárki átélheti, megtapasztalhatja testi és lelki tüneteit egy bizonyos szintet meghaladó stresszhelyzet esetén. Ez teljesen normális reakció, a mindennapi élet velejárója.
Túl korán és túl gyorsan nőnek fel, ebben az oktatás és a média mellett mi is vastagon sárosak vagyunk. De mitől maradhat gyerek a gyerek?
