régészet 5 - Dívány

Általános iskolai tanulmányaink során egészen biztosan találkoztunk Julianus barát nevével, aki a 13. század elején elindult, hogy megkeresse a magyarok őshazáját, ahol reményei szerint megtalálta volna a magyarság hátrahagyott csoportjait. A korabeli források szerint sikerrel járt. Hogy mekkora sikerrel, arra majdnem 800 évvel utazása után derült fény.

Kevés olyannyira mitikus szereplője akad a világtörténelemnek, mint Attila, a hunok fejedelme, akinek alakját a hun–magyar rokonságnak a 19. századig erősen élő hagyománya révén számtalan történeti forrásunk és irodalmi alkotásunk idézi meg.

Több mint 1600 éve került víz alá az ókori Egyiptom egyik csodás alkotása. Kleopátra palotáját a víz konzerválta. De nem csak a legendás szépségű királynő miatt fontos a leletegyüttes.

Tutanhamon sírjának megtalálása és felnyitása a 20. század egyik legjelentősebb régészeti eseményének számított, számtalan mítosz is kapcsolódik hozzá, például az úgynevezett „fáraó átka”. De miért halnak meg a régészek, ha ezeket a régi sírokat nyitják fel? Tényleg átokról lehet szó?

A hétvégén rászántam magam, és megnéztem egy régebbi Indiana Jones-filmet, ez valahogy ugyanis kimaradt az elmúlt évtizedekben. Harrison Ford, bocsánat, Dr. Henry Walton az életét kockáztatja, hogy izzadságtól tapadó bőrfelszerelésével és páratlan régészeti ismereteivel felbecsülhetetlen értékű ereklyéket és úgy mellesleg, dögös hölgyeket szerezzen meg. Ma már szinte bárkiből válhat Indiana Jones (utánzat) egy pár tízezer forintos kütyüvel. De ez azért vet fel aggályokat. Mik a fémdetektor használatának szabályai?

Majdnem száz éve foglalkoztatja a tudósokat, hogy mi okozta a valaha élt legnagyobb főemlősnek, a Gigantopithecus blackinek a kihalását. Úgy tűnik, egy kutatócsoport most megtalálta a választ: a hatalmas állat nem tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

India barlangjaitól Ausztrália sivatagjaiig ezek a lenyűgöző és időnként már zavarba ejtő, különleges városok egykor emberek ezreinek adtak otthont a föld felszíne alatt.

Kétezer éve váltak majdnem enyészetté az ókor egyik leghíresebb városának pusztulásakor, sosem gondoltuk volna, hogy valaha elolvashatjuk a régi római iratokat. Egy diák jött rá a megoldásra egy egyetemi projekt során, miként férhetünk hozzájuk.

Huszonheten vesztették életüket azok közül, akik kapcsolatba kerültek az ókor egyik legfontosabb régészeti leletével. A fáraó átka azonban nem volt valódi, de mégis miért hisszük el a mai napig, hogy létezett?

Az angliai Wiltshire-ben, Salisburytől 13 km-re északra áll az a rejtélyes építmény, amelyhez évente egymillióan zarándokolnak el. Misztikus, régről ránk maradt kőoszlopok, amelyek szerepéről máig folynak a viták. Mi végre áll ott a Stonehenge, és mit képvisel?

Az egész világon elterjedt az a nézet, ami szerint annak idején a nők gyűjtögettek, ültek a barlangban, szülték a gyerekeket, a férfiak pedig vadásztak, portyáztak, és ellátták hússal a közösséget. No ez a teória látszik megdőlni végre.

A történelem első név szerint ismert szerzője Enhéduanna volt, egy akkád hercegnő. Az akkád király, Sarrukín lányaként Enhéduanna nemcsak jelentős vallási, politikai és gazdasági befolyást gyakorolt, hanem rendkívüli sumér nyelvű műveivel kitörölhetetlen nyomot hagyott a világirodalomban.