Kevés olyannyira mitikus szereplője akad a világtörténelemnek, mint Attila, a hunok fejedelme, akinek alakját a hun–magyar rokonságnak a 19. századig erősen élő hagyománya révén számtalan történeti forrásunk és irodalmi alkotásunk idézi meg.
Közel ezerhatszáz éve foglalkoztatja élete és főként végső nyughelye a közvéleményt, számtalan monda emlékezik meg legendás, hármas koporsós temetéséről, amihez állítólag még egy folyót is eltereltek, hogy teljes békességben nyugodhasson. Sírját százak kutatták, s keresik ma is. 2023 végén talán közelebb kerültünk hozzá egy lépéssel: román régészek egy hun herceg sírját tárták fel egy építkezés során.
Meglehetősen kevés középkori forrással bírunk személyéről annak ellenére, hogy Kárpát-medencei történelmünk felett végig ott lebegett szelleme. A hun–magyar folytonosság egyik bizonyítékaként emlegették, személye fontos alapköve volt, és mind a mai napig vissza-visszatérő motívuma a magyar nemzeti identitásnak.
Attilának nem csak sírja, élete és hagyatéka is rejtélyekkel teli
A Képes krónika szerint „Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora.” Attila kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Bár az utókori nyugat-európai történetírás véreskezű hadvezérként említi, az egyetlen, saját korabeli szerző, aki megemlékezik róla, Priszkosz rétorművelt és nemes uralkodóként írja le. A római történetíró öt esztendőt töltött a hun király udvarában egy követség tagjaként.
Amit bizonyosan tudunk, az halálának időpontja: 453-ban adta vissza lelkét a teremtőnek. Sokáig úgy vélték, második felesége, a germán Krimhilda keze lehetett a dologban, azonban mások úgy gondolják, egy átmulatott éjszaka után eleredt orra vére, s ez okozta halálát. Mivel a középkori szimbolikus hagyomány szinte minden, Priszkoszon kívüli beszámolót áthat, a körülötte terjengő legendák egyre jobban eltorzították alakját. Isten ostora, a világ pörölye, egyfajta Julius Caesarhoz hasonló, véres diktátor: a kései, nyugati beszámolók mellett a Képes krónika tanmeséi szinte realistának tűnhetnek.
Ami azonban minden kétségen felül áll, hogy valódi világbirodalmat hozott létre kortársai szemében, éppen ezért nem csoda, hogy holttestét nagy elővigyázatosság mellett temették el, nehogy később bármilyen módon felhasználhassák. A magyar néphagyományban az 1100 történeti monda címet viselő folklór archívum szerint így maradt fenn a temetése:
– Napsugárba, holdsugárba és fekete éjszakába. Víz alá, főd alá, és senki meg ne tudja, hová teszik Attilát. S így is történt. Az aranykoporsó lett a napsugár, az ezüstkoporsó lett a holdsugár, s vaskoporsó a fekete éjszaka.
S azt mondja:
– Víz alá, föld alá.
Akkor elmentek oda, ahol abba az időbe a Tisza kétfelé ágazott.
Egyik ágot elzárták, és ott ásatták meg a Tisza fenekin a sírt. Oda tették. Visszaeresztették a vizet, de akik eltemették, közbe azok meg nem tudták, hogy mi vár rájuk, egy másik csapatot elállítottak félre, elbújva, és amikor jöttek vissza, azok mind lenyilazták őket. S így nem tudták meg, hogy hol temették el Attilát. Apámtú hallottam, am meg még az ő apjátú. Hát ez szájrú-szájra maradt.”
A Képes krónika a magyar királyok sorát Attilától származtatta, nem véletlen, hogy még a 19-20. század idején is aktív szereplője volt a mondavilágnak. Szépirodalmi íróinkat is megihlette, többek között Móra Ferenc, Gárdonyi Géza és Jókai Mór is írt róla.
Folyó alá temethették?
A visszaemlékezések nem egységesek azzal kapcsolatban, hogy vajon egy folyót tereltek-e el koporsói elrejtésére vagy egy földhalom, netán sziklák alá helyezték. A mondák mind egyetértenek a titkos temetést illetően, mely végén a jelenlévőket kivégezték, hogy senkinek el ne mondhassák, hol is van a sír pontosan. De vajon lehetséges lett volna valóban víz alá helyezni a koporsókat? Ez azért is sarkalatos kérdés, mert a már említett román régészek feltártak egy hun kori sírt, azonban a régészettudomány sem biztos abban, valóban kit is rejtett.
Az 5. századi hun technikai fejlettség szintje ezt meglehetősen hihetetlenné teszi, bár volt a korszaknak olyan uralkodója, aki nem temetkezés miatt, de sikerrel szabályozott és terelt el folyót. Viszont az is ismert, hogy egészen a 19. századig nincs nyoma annak semmilyen írott forrásban, hogy folyóba temették volna Attilát. Ipolyi Arnold Magyar mythologia című monográfiája hagyomány útján terjedő hírekre hivatkozza az uralkodó folyósírba helyezését, s neves íróink ettől fogva készpénznek véve az ő leírása alapján terjesztették tovább ezt oly módon, hogy a közvélemény számára ez a mai napig elfogadott tény.
Kis Iván, az NTF Történész Műhely kutatója azonban úgy véli, Attila és Alarik gót király temetését keverte össze Ipolyi, s ebből született a legenda annak ellenére, hogy a szkíta, az avar és a hun hagyományra, az eurázsiai sztyeppe és a Kárpát-medence temetkezési szokásaira egyaránt a földhalmos temetkezés volt jellemző. Bár Attila szálláshelye, királyi központja a Maros folyó partvidékén, az Alföldön lehetett, s itt is érhette a vég, román régészek jóval délebbre, a Ploieşti-Buzău A7 autópálya mellett fekvő Mizil városa mellett bukkantak hun kori sírra, melyet Attilának tulajdonítanak.
Román régészek egy hun harcos sírját találták meg
A román régészek által tavaly megtalált sírra a sajtóban rendre Attila sírjaként hivatkoznak. Ahogy a LiveScience hasábjain is beszámoltak a felfedezésről, kiderült, hogy egy több száz darabból álló leletegyüttes került elő a föld alól egy autópálya-építkezés előkészítésekor. A még 2023. december végén felfedezett sír feltárását vezető Silviu Ene, a bukaresti Vasile Pârvan Régészeti Intézet munkatársa elmondta, hogy a leletek egyértelműen arra utalnak, hogy egy, az i. sz. 5. században élt magas rangú hun harcos végső nyughelyét találhatták meg.
Drágakövekkel kirakott aranyékszerek, fegyverek, egy aranyozott nyereg, valamint egy aranyozott halotti maszk darabjai kerültek elő többek között a sírból. Mint azt a vezető régész elmondta, az autópálya építése miatt vissza kellett temetniük a lelőhelyet, tartalmát azonban kiemelték, s jelenleg is folynak a vizsgálatok. Hogy valóban Attilát rejti-e a román sír, vagy valahol a jelenlegi magyar országhatárokon belül kell keresni a sírját a tavalyi feltárás ellenére, még mindig kérdéses. Az azonban bizonyos, hogy a román lelet újabb ismeretekhez vezethet a hunokkal kapcsolatban.
Ha a sztyeppei hunok egy távolabbi uralkodóját is megismernéd, ide kattintva olvass tovább!
