Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A hétvégén rászántam magam, és megnéztem egy régebbi Indiana Jones-filmet, ez valahogy ugyanis kimaradt az elmúlt évtizedekben. Harrison Ford, bocsánat, Dr. Henry Walton az életét kockáztatja, hogy izzadságtól tapadó bőrfelszerelésével és páratlan régészeti ismereteivel felbecsülhetetlen értékű ereklyéket és úgy mellesleg, dögös hölgyeket szerezzen meg. Ma már szinte bárkiből válhat Indiana Jones (utánzat) egy pár tízezer forintos kütyüvel. De ez azért vet fel aggályokat. Mik a fémdetektor használatának szabályai?
És nem arról van szó, hogy a fémdetektorok nem vonzzák úgy a női nemet, mint Dr. Henry Walton, aki egy korbácscsapással magához szelídítette a makrancos táncosnőt (aki vonakodva bár, de elfogadta a csókot – nem is volt sok választása, lám, mennyire volt PC a filmipar 1984-ben). Inkább arról, hogy ma már bárki, tényleg bárki hozzájuthat egy olyan eszközhöz, amivel akár évezredek óta a földben nyugvó kincseket emelhet ki a napvilágra. És hiába a szabályozások, jelenlegi állás szerint lehetetlen lekövetni, hogy ki, mit és mikor kutat. A bárki fogalmi halmazába olyan emberek is beletartoznak, akik a régészeti leletekben csak a nemesfémet, a talált tárgyakban csak a személyes hasznot látják. Természetesen sokan vannak olyanok is, akik a múzeumokkal, régészekkel együttműködve végzik a tevékenységüket, szép sikereket elérve. Ám mielőtt rátérnék ezekre a sikerekre, nézzük meg, hogy hogyan lehet hozzájutni egy fémdetektorhoz, és mik a használatának szabályai.
A kincskeresés szabályai
Ha most elkezdünk böngészni a világhálón, a pár tízezer forintos eszközöktől a több százezer forintos fémkeresőkig bármilyen detektort megtalálunk. Pár kattintással, kevés pénzből is egészen használható darabokhoz juthatunk hozzá. Az eszközökben általában az a különbség, hogy milyen mélységben, milyen típusú fémet képes érzékelni, illetve mennyire pontosan szelektál a talált tárgyak között, milyen frekvencián képes dolgozni, stb. Mert ugye nem mindegy, hogy egy pár évtizede a földbe került sörösüveg kupakjáért vagy egy középkori pénzérméért ásunk órákat.
Szóval, kezdőként, miután átnéztük az összes fórumot, megvettük az első fémdetektorunkat, indulhat a kaland! Kisétálunk a felszerelésünkkel a vadonba lelőhelyet keresni, hogy megtaláljuk vele Attila hun vezér elveszett hármas koporsóját, vagy csak pár szép arany vagy ezüst ékszert, hogy igazán különleges, egyedi ékszerekkel lephessük meg szeretteinket. És itt követjük el az első hibát.
Megvásárolni ugyanis szabadon lehet a kincskeresés alapvető eszközeit. A használatához viszont több szabályt is be kell tartanunk. Az elvet a kulturális örökség védelméről szóló törvény adja meg:
A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről(Kötv.) 8. § (1) kimondja: A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.
Innen érdemes kiindulni, de hogy mellőzük a több oldalnyi jogi szabályozás részleteinek ismertetését, pár ökölszabályt tanuljunk meg, amelyhez a Metaldetector honlapját is segítségül hívtam:
- Régészeti célú fémkeresőzés engedélyhez kötött: ebbe a tárgykörbe tartozik bármely, emberi tevékenység által létrejött, 1711 előtt földbe, a föld felszínére, vízbe vagy barlangba került tárgyi emlék. Ennél fiatalabb emlékek kutathatók, de nem mindegy, hogy hol.
- A fémkeresőzéshez szükséges a föld tulajdonosának engedélye. Tilos továbbá kiemelt régészeti lelőhelyeken kutatni, például, ha megtaláljuk a mohácsi csata pontos helyét, akkor nem kezdünk elveszett ereklyék, kardok, pénzérmék után kutatni, mert vétünk a törvény ellen.
Mi történik ha mégis egy nagy értékű, 1711 előtti kincsre bukkanunk? Azonnal fel kell függeszteni az ásatásainkat, a későbbi azonosíthatóság miatt dokumentálni kell a helyszínt, és értesíteni kell a területileg illetékes múzeum munkatársait. Viszont a szabályozás szerint:
A régészeti leletnek nem minősülő, kis értékű, gazdátlan tárgyakat legálisan megtarthatjuk, a nagy értékű, 1711 utáni kincsleletet, valamint az olyan tárgyat, amelynek jelenlegi tulajdonosa beazonosítható, be kell jelenteni a jegyzőnek.
A kincskeresők és régészek együttműködései szép eredményeket hoztak
Rácz Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézetének adjunktusa szerint a civil fémkeresősök bevonásával a szakemberek számos estben komoly régészeti sikereket értek el. Az elmúlt években római kori, tatárjárás kori pénzérmék és egyéb fémtárgyak ezreit találták meg. A régészek és civil fémkeresősök együttműködésének köszönhetően kerültek napvilágra kora középkori aranyfüggők, kora Árpád-kori mellkeresztek, továbbá honfoglalás kori tarsolylemezek is. A civilek által talált leleteknek pedig több múzeum is rendezett időszaki kiállításokat.
Aki pedig nem csak értékes tárgyakat akar találni, hanem régészekkel, muzeológusokkal együttműködve szeretne tanulni, kutatni, segíteni azt a felbecsülhetetlen jelentőségű munkát, amivel a hazai kulturális örökséget kívánják gyarapítani a szakemberek, akkor érdemes a közösségi régészetet választani.
Ha érdekel, mennyi jutalom jár a Seuso-kincsek elveszett darabjainak megtalálásáért, akkor olvasd el ezt a cikkünket is!
