Nem az fogja megvédenie magát, akit rögtön a mélyvízbe dobtak, hanem akiért kiállnak a szülei, így számára evidencia, hogy nem oké őt bántani.
A nem szaranyát a szartól az különbözteti meg, hogy szeretetkapcsolatban lehet vele lenni - írja pszichológus szakértőnk.
Gyakori, hogy a szülők a gyereket nem bántják, de általánosságban gyűlölködnek, ömlik a keserűség belőlük, és a gyereken jelenik meg az eredmény.
A legfontosabb: nem kell megijedni, ha vannak különbségek akár temperamentumban, akár bizonyos helyzetek megítélésében, mert ennek így kell lennie.
Gyakori szülői félreértés, hogy amit a gyereknek adunk (idő, pénz, energia), tartozást képez, amit egyszer vissza kell kapnunk tőle. Pszichológusunk elmagyarázza, miért marhaság ez.
Lehet a másik embernek igaza a saját értékrendje szerint, de nekünk is a mienk alapján. A szülőség nem matematikai egyenlet: több jó megoldása van.
A gúnyolódással bántjuk a gyereket, és magunkat fölé helyezzük, a humor viszont oldja a feszültséget, és közelebb hozza egymáshoz a két felet.
Könnyen szembesül a szülő azzal, hogy olyan alapelv ellen vét, amiről pedig úgy vélekedik, hogy a gyereknevelés minimuma.
Kicsúsznak a szánkon néha elborult mondatok. De a gyerek nem rokkan bele, ha hajlandóak vagyunk ezeket helyre is tenni. Pszichológus szakértőnk segít.
A szülő nem tud hazudni, örül-e a gyerek létezésének, annak, hogy milyen. Kiderül az apró gesztusokból, arcrezdülésekből, szemvillanásokból.
Sokszor pont az ártatlansága miatt füllent, simogatja magát társaságban, vagy kívánja azt, hogy bárcsak meghalnánk.
Mindenkiben felmerül, hogy most kivágja a gyereket az ablakon, de ha az indulatot nem váltjuk tettre, ez normális.
