Egészen eddig volt nevem. Amióta gyerekem született, már nem is fontos, hogy legyen saját nevem, hiszen anélkül is lehet tudni, hogy ki vagyok: anyu.
A munka és az anyaság annyira más világ, hogy az egyikből másikba váltás elképesztő pszichés rugalmasságot kíván az embertől.
Ha jó a gyerek, akkor jól neveli az anya, ha baj van vele, az az anya hibája. És mi van az apákkal? Óvónénikkel? Tanárokkal? Ők nem számítanak?
Ha azt nézzük: ma elég jók voltunk-e, sokszor rossz szájízzel fekszünk le. Kérdezzük úgy: jobban oldottunk meg ma valamit, mint fél éve ment volna?
Vannak megoldások, amikbe könnyen belecsúszik az ember, de nem vezetnek eredményre, vagy akár még kárt is okoznak. Soroljuk.
Sok nőben bűntudat ébred, amiért kisgyerekes anyaként mer mást is akarni, mint szoptatni, hordozni, vagy természetesen szülni.
Érdemes megkérdezni: valójában mivel jár jobban a család, kinek az igényéről van szó? Néha jobb egy laza, kicsit önző anya, mint egy makulátlan.
Nem a gazdagok kiváltsága, és néha sokkal jobb, mint egy újabb rokoni szivesség. A bébiszitter a házasságnak is jót tesz - állítja pszichológusunk.
Nem átallanak egy futós babakocsit egy saját gyerekével futó modellel reklámozni. Világ szégyene vagy menőség?
Élőben tartott online óra, másnapi kiadós izomláz, anyák tartanak órákat (nem csak) anyáknak.
Egyedül hagynánk-e egy 10 hónapos gyereket egy lakásban 10 percre? Ezen kattog a fél internet.
Becsülettel végigszámoltam: heti 21 óra a 168-ból. 12,5 százalék. Ennyi jut egy 8 órában dolgozó anyának - nekem - a gyerekéből.
