Bruno Lohse fontos szerepet vállalt Párizs művészeti értékeinek összegyűjtésében és ellopásában a második világháború alatt. Jó viszonyban volt Hermann Göringgel, akinek számos festményt és szobrot játszott át – mégis, a nácik veresége után megúszta a büntetést.
Közel 200 embernek állít emléket a Duna melletti német pantheon. A dicsőség csarnoka nem a hitleri művészet alkotása, majd 100 évvel a nemzetiszocialista eszmék elterjedése előtt épült.
Aligha akad még egy olyan szálloda Németországban, de talán az egész világon, mint amelyet közel kilencven éve a nácik hoztak tető alá. Nem csupán méreteiben egyedülálló – hiszen ez a valaha épült legnagyobb hotel –, hanem azért is, mert évtizedeken át egyetlen vendég sem lépte át a küszöbét, sőt, még a környékét is elkerülték.
Hans Asperger sokáig azt állította, hogy a náci rezsim ellensége volt, de a legutóbbi években feltárt bizonyítékok ennek szöges ellentétét mutatják.
Bár nevükben is szerepel egyik legfontosabb tulajdonságuk, azért mégis nyilvános némi információ a titkos társaságokkal kapcsolatban. A történelem során számos területen szerveződtek egységbe az emberek, néha a világpolitikai folyamatokra is hatást gyakorolva.
Bár Románia a trianoni békét követően hatalmas területtel gazdagodott, az országot komoly politikai és gazdasági problémák sújtották. Ekkor született meg a később Vasgárdaként ismertté vált legionárius mozgalom alapgondolata, mely a mai napig hatással van a napi politikára is a szomszédos országban.
Leo Reuss több darabban is föllépett az egyre fasizálódó Ausztriában abban az időben, amikor zsidó színészek már nem nagyon kaphattak szerepeket. Reuss ugyanis, miután a náci Németországból el kellett menekülnie, élete legnagyobb alakítását nyújtotta.
1939 és 1945 között a koncentrációs tábor őreinek körülbelül 10 százaléka volt nő. Ők voltak az Aufseherinek, vagyis a felvigyázók, akik alig kerülnek szóba, ha a holokausztról beszélünk. Ha mégis megidézik alakjukat, leggyakrabban férfiasodott szadistaként teszik, pedig a valóság sokkal összetettebb volt.
Hiába tűnik első ránézésre egy szórakoztató önismereti kategorizálásnak a japánoknál elterjedt vércsoporton alapuló személyiségtipizálás, történetére sötét árnyak vetülnek: a nácikhoz és az eugenikához is köze van.
Egyesek szerint a sántasága is szerepet játszhatott Goebbels harmadik birodalombeli ténykedésében, az ugyanis erős kompenzációs vágyakat ébreszthetett benne. Hogy mi a teljes igazság, nem tudni, azt viszont igen, hogy bicegése miatt ellenfelei előszeretettel nevezték őt patás ördögnek.
A horogkereszt az egész világ által ismert jelkép. A holokausztot, a nácik népirtását kapcsoljuk hozzá a legtöbben. Pedig eredetileg teljesen mást jelentett, a szerencse szimbóluma volt.
Az éjszaka közepén, amikor a német erők már azt hitték, hogy a sötétség megvédi őket mindentől, kísérteties suhogás törte meg az égen a csendet. A félelmetes hang egy seprű suhogásához volt hasonló, amely végigsöpör a levegőben. Ez a zaj a kizárólag nőkből álló szovjet bombázóezred, a nácik által „Nachthexennek”, azaz „éjszakai boszorkányoknak” nevezett csapat hangja volt.
