Bár nevükben is szerepel egyik legfontosabb tulajdonságuk, azért mégis nyilvános némi információ a titkos társaságokkal kapcsolatban. A történelem során számos területen szerveződtek egységbe az emberek, néha a világpolitikai folyamatokra is hatást gyakorolva.
Ha a titkos társaságok szóba kerülnek, mindenki számára érdeklődési körétől függően sejlenek fel neveik. Már az emberiség modern történetének kezdetekor jelen voltak. Rózsakeresztesek, templomosok, szabadkőművesek: kik voltak ők, és miért kellett titokban tartani működésüket?
A hagyományos definíció értelmében titkos társaságnak neveznek minden olyan szervezetet, melynek tagjai kilétüket, szervezeti kapcsolataikat, céljaikat titokban tartják. Társaságaik vallási, politikai és üzleti alapokon nyugszanak. A kereszténység története során maga is titokban kezdte meg szervezett működését. A keresztényüldözések hatására elrejtőző Jézus-hitűek a Római Birodalomban hosszú ideig nemkívánatosak voltak. Számos vértanút és szentet köszönhetünk ennek az időszaknak, hiszen akiről kiderült, hogy egyistenhívő, az halállal lakolt.
A kereszténység terjedése titkos társaságokba szervezte az eretnekeket
A keresztények helyzete Nagy Konstantin császár milánói ediktumával vált biztonságossá. A 313-ban kiadott rendelet volt az első, mely a vallásszabadságot megadta számukra, ezzel együtt azonban kikövezte az utat más, illegalitásba vonuló szervezeteknek is. Azok ugyanis, akik nem a hivatalosan elfogadott iratok alapján hittek Istenben, eretnekké nyilváníttattak.
Az ókeresztény egyházzal ellentmondó hittételeket valló, vagy politikai állásponton elhelyezkedő gnosztikusok, nesztoriánusok, illetve ariánus keresztények tanai évszázadokon keresztül fennmaradhattak a földalatti mozgalmaknak köszönhetően.
A titkos társaságok kora nem járt le
A középkor során a misztikus tanokat vallók is titkos társaságokba tömörülve keresték kérdéseikre a választ. A felvilágosodással együtt némi szabadság is járt a korábban eretneknek bélyegzetteknek, azonban sokan tudatosan választották azt, hogy titkos társaságként működnek tovább. Közülük talán a legismertebb a szabadkőművesség, mely a mai napig meghatározója egyes országok politikai és kulturális életének. Bár a páholyok működése már közel kétszáz éve ha nem is nyilvános, de valamennyire ismert, a múlt század politikai viharai során mindig volt egy-egy hang, mely szerint megítélésük közel sem reális.
A legelterjedtebb összeesküvés-elmélet szerint például az egykor kvázi-legálisan működő Illuminátusok a mai napig befolyással van a világpolitika minden eseményére. Azt azonban még az elmélet hívői közül is kevesen tudják, hogy az Illuminátusok Rendjét 1766-ban alapították - és alig pár évet követően működését be is tiltották.
A világ titkos urai
Adam Weishaupt ingolstadti filozófus, egyházjogász Rendje alapításakor célul tűzte ki, hogy a felvilágosodás és az erkölcsi fejlődés révén az ember ember feletti uralmát feleslegessé tegye. Fénykorában a Német-Római Birodalom területén mintegy 70 nagyvárosban működött csoportjuk, feloszlatásukat követően állítólag a már említett szabadkőművesek közé is beszivárogtak, sőt: egyes hiedelmek szerint át is vették a vezetést a szervezetben.
A nácik titkos társasága
Bár többek között a fenti összeesküvés-elméletekre is alapozták programjukat, a náci Németország vezető politikai hatalmának sem kellett messze mennie, ha titkos társaság után kutatott. Volt ugyanis sajátja. A Tuhle-Gesellschaft, azaz a Thule Társaság egy okkultista, hagyományőrző csoportosulásként szerveződött meg még Hitler hatalomátvételét megelőzően a Münchenben élő felső- és középosztály prominensei közreműködésével. Nevüket a görög legendákban szereplő misztikus északi sziget után kapták, és látványosan támogatták Hitlert és pártját a választásokon.
A Thule-társaság jelképét adó tölgyfalevelekkel díszített kardon található szvasztika volt az, ami később a Führert is megihlette.
A német titkos társaság tagjai idő után az árja faj eredete, illetve az eugenika vált a legfontosabb tényezővé a társaság életében, azonban titokban kutattak Ultima Thule, a legészakabbi sziget, illetve több régi ereklye után is. A tagok között vezető náci politikusokat is találunk, többek között Rudolf Hösst, az auschwitzi koncentrációs tábor vezetőjét, Gottfried Federt, aki az NSDAP programjának társszerzője, illetve a lengyel területek kormányzóját, Hans Frankot is.
A Szent Grál nyomába eredtek a nácik titkos testvériségének tagjai
Heinrich Himmler is Thule-tag volt, ráadásul ő volt az ötletgazdája az Atlantisz után kutató expedícióknak is. Ő volt az, aki Tibetbe küldte a Szent Grál nyomában a Thule-társaság tagjait, és a világháború végén már tervezték a kanári-szigeteik és bolíviai utakat is, szintén ősi ereklyék nyomába eredve. A Führer halála és az ország győztesek általi megszállása ebben megakadályozta őket, ám sokan úgy vélik, nem véletlenül Dél-Amerika lett a végső menedéke az egykori náci vezetőknek.
Nem mindenki dolgozott titokban
A mai napig is működő, sokszor betiltott Ku Klux Klán látványos leszámolásokkal tartotta rettegésben emberek tömegeit az elmúlt száz év során. A rasszizmus és a terror szimbolumává vált, fehér köpenyes, csuklyás alakok eredetileg az elveszett amerikai Dél eszmeiségét szerették volna feltámasztani. Hogy anonimitásukat megőrizzék, valamint fenntartsák a társaság misztikusságát, fehér csuklyákat és köpenyeket viseltek. Az ismeretlen, arctalan alakok látványa amellett, hogy éjszaka riadalmat keltett, démoni aurát kölcsönzött a mozgalomnak, melyet a látványosan lángoló keresztek csak fokoztak.
A Ku Klux Klán az 1860-as és 1870-es években vált tömegmozgalommá, azonban már a századfordulót megelőzően betiltották. Ennek ellenére, ha hihetünk a statisztikai adatoknak, a mai napig mintegy 12 000 ismert tagjuk van, ami ugyan elenyésző ahhoz képest, hogy az 1920-as években mintegy 6 millióan lehettek Amerika-szerte.
A legismertebb, ma is működő titkos társaság, az olasz maffia történetéről ebben a cikkünkben olvashatsz.
