Sokáig állt üresen a világ legnagyobb szállodája: a nácik építették

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Aligha akad még egy olyan szálloda Németországban, de talán az egész világon, mint amelyet közel kilencven éve a nácik hoztak tető alá. Nem csupán méreteiben egyedülálló – hiszen ez a valaha épült legnagyobb hotel –, hanem azért is, mert évtizedeken át egyetlen vendég sem lépte át a küszöbét, sőt, még a környékét is elkerülték.

A budapesti Kerepesi út Baross tér és Örs vezér tere közötti szakasza csupán száz méterrel rövidebb, mint az a gigantikus szálloda, amelyet Adolf Hitler utasítására építettek a náci Németországban. A 4,5 kilométeres épületegyüttest 1936 és 1939 között húzták fel.

Hitler álma

Az észak-németországi Rügen-sziget fehér homokos partján több mint 9000 munkás dolgozott azon, hogy mindössze három év alatt tető alá hozzák Adolf Hitler álmát: Prorát, egy olyan tengerparti üdülőhelyet, ahol úgy nyaralhatnak a polgárok, hogy ki sem kell tenniük a lábukat az országból. A náci vezér úgy képzelte, hogy minden család kap majd egy hét szabadságot egy ingyenes vakációra, amely egyfajta köszönet lett volna a birodalma lakóinak hűségéért és a gazdaság megerősítése érdekében végzett munkájáért. 

A náci szállodát három év alatt építették fel
Fotó: Wikimedia Commons

10 ezer szoba 20 ezer ággyal

A tízezer szobás szálloda minden ablaka a Balti-tengerre nézett, szárazföldi kilátással csupán a folyosók rendelkeztek.

Idézőjel ikon

A hálóhelyek nem voltak túl nagyok, de az 5 × 2,5 méteres szobában így is elfért volna két ágy, egy gardrób és egy mosdó, és emeletenként lett volna közös vécé, zuhanyzó és a fürdőszoba.

Noha a projekt pontos árát sosem becsülték meg, az építkezés évei alatt a kormány több mint 237,5 millió birodalmi márkát költött, amely akkoriban 59 millió, ma pedig több mint 1,1 milliárd dollárnak megfelelő összeg volt. Az építkezés már 1939 nyarára majdnem be is fejeződött, ám 1939. szeptember 1-jén, a második világháború kitörésének napján felfüggesztették a munkálatokat.

Szálloda nyaralók nélkül

A szállodába végül egyetlen nyaraló sem érkezett, ám a háború évei alatt egy kicsiny része jó szolgálatot tett, itt kaptak ugyanis többek között helyet a menekültek. 1945-ben a szovjetek katonai bázisa lett az épületkomplexum, amelynek bizonyos részeit teljesen tönkretették, és el is pusztították.

Idézőjel ikon

1956-ban keletnémet katonai területté vált, az 1990-es német újraegyesítés után a lebontását fontolgatták, de a védett státuszról szóló döntést követően katonai technikummá alakult, majd menedékkérők elhelyezésére szolgált.

Ezután évekig üresen, érintetlenül állt a szálloda, az épületei – néhány kivétellel – pusztulásnak indultak.

A Prora sokat megélt épületei közül több nem maradt épen
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Egyben senkinek sem kellett

A gigantikus építményt több évtizedig hiába is próbálták eladni egyben, egyetlen vevője sem akadt, mígnem 2004-ben egyenként, különféle felhasználási célra kezdték értékesíteni a blokkokat. Egy részében végül lakásokat, egy másikban egy szállodát alakítottak ki, de apartmanok is kaptak itt helyet, sőt, 2011-ben 401 férőhellyel, 96 szobával itt nyílt meg Németország legnagyobb ifjúsági szállója is. 

Ha kíváncsi vagy a világ leghosszabb ideje működő szállodájának történetére is, olvasd el az erről szóló cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?