Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyesek szerint a sántasága is szerepet játszhatott Goebbels harmadik birodalombeli ténykedésében, az ugyanis erős kompenzációs vágyakat ébreszthetett benne. Hogy mi a teljes igazság, nem tudni, azt viszont igen, hogy bicegése miatt ellenfelei előszeretettel nevezték őt patás ördögnek.
Joseph Goebbels volt a harmadik Friedrich Goebbels, egy hithű római katolikus gyári tisztviselő és Katharina Maria Odenhausen öt gyermeke közül, aki 1897-ben, a németországi Rheydtben született. A náci Németország későbbi propagandaminiszterét a szülei középiskolai oktatásban részesítették, és támogatták őt egyetemi tanulmányai öt éve alatt is.
Az első világháború alatt a feltehetően gyermekbénulás következményeként kialakult lúdtalpa miatt mentesült a katonai szolgálat alól – mindez ütőkártya volt ellenségei kezében.
A kezdetekben nem volt antiszemita a későbbi propagandafőnök
A fiatal Joseph 1922-ben a Heidelbergi Egyetemen német filológiából doktorált, majd irodalmi, drámai és újságírói tevékenységbe kezdett, az 1920-as években naplóformában írt egy expresszionista regényt is. Miután ezt állítólag senki sem akarta kiadni, újságíróként pedig nem tudott elég pénzt keresni, banktisztviselőként vállalt munkát. Noha ekkor még nem foglalkozott politikával, kortársaihoz hasonlóan Goebbelst is nemzeti érzések járták át, amelyet az első világháború frusztráló eredményei még inkább felerősítettek benne.
Egyetemi évei alatt egy barátja a szocialista és kommunista eszmékkel is megismertette, majd szépen lassan felsőbb társadalmi rétegekhez igazodó szokásokat vett fel.
Eleinte azonban Goebbels nem volt antiszemita.
Az általa leginkább tisztelt középiskolai tanárai között több zsidó is volt, sőt egy félig zsidó lányt el is jegyzett. Azt, hogy mely párthoz csatlakozik, egy véletlen döntötte el – no és 1924, amikor is barátságot kötött egy csoport nemzetiszocialistával.
Ekkor figyelt fel rá Hitler
Tehetséges szónokként a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) Elberfeld körzetének kerületi vezetője lett, valamint egy kétheti nemzetiszocialista magazin szerkesztője. Két évvel később, 1926 novemberében Hitler kinevezte őt a berlini körzet vezetőjévé. Goebbels az új kinevezését annak köszönhette, hogy ügyesen választott Gregor Strasser és Hitler, az NSDAP „baloldali” antikapitalista és „jobboldali” vezetője közötti konfliktusban, Hitlert támogatva. Goebbels ezután Berlinben elkezdte erősíteni a náci hatalmat, mígnem Hitler 1933 januárjában hatalomra jutott. 1928-ban Hitler a Der Angriff – A támadás – című lap alapítójaként és szerkesztőjeként az NSDAP egész Németországért felelős propagandafőnökévé nevezte ki. Goebbels elkezdte megteremteni Hitler köré a Führer-mítoszt, valamint bevezette a pártünnepségek és felvonulások rítusait, amelyek döntő szerepet játszottak a tömegek nácizmusra való áttérítésében.
Emellett szónoklataival folyamatosan terjesztette a propagandát.
A leghűségesebb náci lett a propagandaminiszter
A nácik hatalomra jutása után Goebbels átvette az országos propagandagépezet irányítását. Számára létrehozták a Német Birodalmi Közmegvilágosodási és Propagandaügyi Minisztériumot, és ő lett az újonnan alakult „Kultúrkamara” elnöke. Ebben a pozícióban nemcsak a propagandát, hanem a sajtót, a rádiót, a színházakat, a filmeket, az irodalmat, a zenét és a képzőművészeteket is irányította.
Szerelmi viszony egy színésznővel
Goebbels befolyása csak 1938-ra csökkent, amelyet egyértelműen annak tulajdonítanak, hogy viszonyt kezdett Lída Baarova csehszlovák filmsztárral, aki miatt majdnem a családját is elhagyta.
Feleségével, Magda Ritschellel 1931-ben házasodott össze, kapcsolatukból hat gyermek született.
Szerepe a második világháború kitörésekor alig változott. Propagandamestersége különösen nyilvánvalóvá vált a sztálingrádi és afrikai vereségek után. Goebbels nem hamisította meg a helyzet tényeit, éppen ellenkezőleg: propagandája – amit személyesen és szünet nélkül végzett a sajtóban és rádión keresztül – főként a győzelem reményéről szólt, amelyekhez történelmi párhuzamokat és idézeteket használt.
„Túl későn”
Goebbels munkája különösen hatékony volt a hátország erőfeszítéseinek fokozásában: a totális háború szószólója lett. Több sikertelen kísérlet után a Hitler elleni 1944. július 20-i merénylet közelebb hozta céljaihoz:
augusztus 25-én „a totális háború birodalmi meghatalmazottja lett – de mint rövidesen keserűen megállapította: túl későn.
Kancellár lett Goebbels – egy napra
Adolf Hitler 1945. április 30-i öngyilkosságával Goebbels a Reich kancellárja lett, vezére végrendelete alapján. A Hitler mellett végsőkig kitartó Goebbels, a Führer halálának másnapján, május 1-jén végrehajtotta egyetlen hivatalos kancellári intézkedését:
utasította Hans Krebs vezérkari főnököt, hogy fehér zászlóval kezdeményezzen tárgyalásokat a tűzszünet feltételeiről Vaszilij Ivanovics Csujkov altábornaggyal, a Berlinben harcoló szovjet 8. gárdahadsereg parancsnokával.
Mivel azonban a szövetségesek már korábban megállapodtak abban, hogy feltétel nélküli megadásig folytatják a harcot, a tárgyalás eredménytelenül zárult. Goebbels aznap este tragikus elhatározásra jutott, amely az egész családja halálát jelentette.
Ha arra is kíváncsi vagy, miért nem gratulált Hitler a sportolóknak, olvasd el az erről szóló cikkünket!
