Előbb-utóbb mindenki felteszi magának a kérdést: mi az élet értelme? Szakértő szerzőink a pszichológia szempontjai alapján gondolkodtak el a kérdésen, és megosztják, mire jutottak.
Az utóbbi hónapok mindannyiunkat megviseltek, nincsenek ezzel másként a gyerekek sem. A téli hónapok végén a bezártság mellett a pandémiás megszorítások a kamaszok életére is jobban rányomják a bélyeget.
Olvastam egyszer, hogy mi, emberek, olyanok vagyunk, mint a szobanövények. Ha boldog és egészséges környezetben élünk, szuperül működik a szervezetünk, amikor azonban nem, a testünk rövid időn belül tüneteket kezd produkálni.
Ha mentális problémákkal küzdesz, előbb-utóbb belefutsz egy olyan helyzetbe, aminek kapcsán felmerül benned a kérdés: beszélj-e másokkal a mentális állapotodról? Természetes, ha nem szívesen osztod meg a tapasztalataidat másokkal, félsz, hogy ítélkezni fognak feletted, elutasításba ütközöl vagy szégyenkezni fogsz.
A tavalyi év a legtöbbünk céljait egy mozdulattal húzta keresztül. Hónapok óta zárt ajtók mögött ülünk, sokkal kevesebb inger ér minket, mint amihez hozzászoktunk, nem csoda, ha úgy érezzük, csak árnyéka vagyunk régi önmagunknak.
Nagy-Britanniában jelenleg is több olyan hosszmetszeti kutatás zajlik, amelynek keretében a születésüktől fogva, bizonyos időközönként, több alkalommal vizsgálják a résztvevőket. Mivel az 1980-as évektől kezdve a mentális egészséggel összefüggő adatokat is lekérdeznek ezekben a nagy ívű projektekben, így lehetőség nyílt annak összehasonlítására, hogy hogyan alakultak az 1946-ban, 1958-ban és 1970-ben született emberek pszichés nehézségei a felnőtt életük folyamán. Mikor számoltak be a legtöbb stresszről, tünetről, és volt-e különbség a generációk között?
A rendszeres, mértéktelen italozás minden életkorban komolyan károsítja az egészséget – az egyik veszélyeztetett szerv éppen a szervezet irányítóközpontja, vagyis az agy. Ausztrál és brit kutatók azt vizsgálták, mely életszakaszokban okozza a legnagyobb kárt az alkohol az emberi elmében.
Mostanra, úgy gondolom, mind elfáradtunk. Akár könnyebben ment 2020, akár nehezebben – stressztűrő képességünknek, változáskezelési rátermettségünknek, bizonytalanságtűrésünknek komoly leckét adott ez az év. El kellett fogadnunk az év során többször is, hogy a terveink könnyedén lefújhatók a porondról, és meg kellett tanulnunk alkalmazkodni olyan helyzetekhez, amikre álmunkban sem számítottunk volna.
Az elmúlt időszak kihívásai – a bezártság, a bizonytalanság, a tehetetlenség – nyilvánvalóvá tették, hogy nem halogathatjuk tovább a mentális egészségünkre való odafigyelést. Csak akkor tudunk jól funkcionálni, ha vigyázunk magunkra. Ehhez viszont az kell, hogy tudatosan gyakoroljuk az önmagunkról való gondoskodást, legyen szó akár a klasszikus módszerekről, mint egy forró fürdő vagy egy izgalmas könyv, akár olyan technikákról, amelyekre magunktól talán sohasem gondolnánk.
Rengeteg tanulmány szól a hála pozitív hatásairól, miközben a szakemberek jóval kevesebb figyelmet fordítanak a szeszélyekre és hóbortokra. A hóbortosság lelki szabálytalanság, az érzések, vágyak, gondolatok ugrása, része a humornak, a kis bolondságok pedig nagyban hozzájárulhatnak az örömteli mindennapokhoz.
Elég néhány egyszerű és élvezhető szokást bevezetni a mindennapokba, hogy időskorunkra is penge maradjon az agyunk. Ha arra van napi fél-egy órád, hogy a telefonodat babráld, akkor ennél sokkal egészségesebb és hasznosabb tevékenységeket is végezhetnél. Adunk néhány tippet.
A természetbe történő kimozdulás testileg és lelkileg is megerősít. Többször írtunk már arról, hogy edzettségünkhöz, szervezetünk optimális működéséhez milyen mértékben tud hozzájárulni a szabadtéri séta, túrázás vagy egyéb mozgás. Most azt is összeszedtük, milyen hatással van az agyra és a mentális egészségünkre.
