A trauma egy természetes érzelmi reakció káros eseményekre, például tragédiákra, támadásokra, erőszakra, balesetre vagy természeti katasztrófákra. A traumák túlélői kezdetben sokkot és tagadást tapasztalnak, a hosszabb távú hatások, mint a szorongás, az emlékbetörések vagy a fizikai tünetek jellemzően később jelentkeznek.
A depressziót sokszor nehéz diagnosztizálni, hiszen egy összetett állapot, amelynek során jellemzően nemcsak mentális, de fizikai tünetek is jelentkeznek.
Amint egy kisbaba megszületik, azonnal mellre teszik. A legtöbb anya akár hónapokig is küzd, hogy anyatejjel tudja táplálni a gyerekét, egyrészt azért, mert valóban ez a lehető legjobb a kicsinek, másrészt pedig a bűntudatkeltés miatt. No de mi van akkor, ha az anya mentálisan beteg, és a gyógyszerek miatt nem tud szoptatni?
Az agy térfogata az életkor előrehaladásával fokozatosan csökken: a természetes folyamat negyvenéves kor felett indul be, idővel pedig egyre nehezebbé válnak a bonyolultabb elmetevékenységek, kevésbé tudsz visszaemlékezni dolgokra és összpontosítani. Léteznek azonban módszerek, melyekkel csökkenthető az időskori elbutulás kockázata.
Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy a koronavírus miatti home office sokak életében az alvás-ébrenlét ciklus eltolódásához vezetett. Nem kell reggelente hosszan készülődni, munkába utazni, csak felcsapjuk a laptopunkat a kanapén, és már dolgozunk is. Miért baj, ha később fekszünk és később kelünk, ha pont ugyanannyit alszunk, mint korábban? Mi lenne az a változtatás, amelynek már érezhetően pozitív hatása lenne a mentális egészségünkre? Az alvási szokásaink és a depresszió összefüggéseit egy 840 ezer résztvevő adatait feldolgozó amerikai giga kutatás vette górcső alá.
A szakemberek számára rendkívül fontos információval szolgálhatnak annak a kutatásnak az eredményei, amiből kiderül, hogy a leggyakrabban előforduló mentális betegségek kezdete hány éves korra tehető.
A gyerekük általi érzelmi bántalmazás hatalmas terhet ró a szülők mentális egészségére, a bántalmazásnak pedig számos oka lehet. Hiába növünk fel, sok sérelem marad bennünk, amikkel nem szívesen nézünk szembe. Vegyük csak a mentális problémákat, a szenvedélybetegségeket, az ADHD-t, a múlt traumatikus eseményeit vagy a gyerekkorunkból eredő mély, feldolgozatlan fájdalmat.
Hatalmi harcok, szorongás és depresszió, túlterheltség – csak egypár azok közül a tényezők közül, amik hatással vannak a munkahelyi kapcsolatainkra.
Ki ne hallotta volna gyerekkorában, hogy a fiúk márpedig nem sírnak. Mi vagy te, kislány? Anyámasszony katonája? Ismerős mondatok, ugye? Az igazság ezzel szemben, hogy a fiúk nemcsak hogy sírnak, de éppúgy lehetnek depressziósak, mint a nők.
Gondolj a depresszióra úgy, mint egy salátára. Milyen saláta jutott eszedbe? Krumplisaláta? Kukorica? Egy friss tavaszi? Vagy csirkés? És hogy mi a közös bennük? Összevagdosunk különböző dolgokat, összekeverjük, majd nyakon öntjük valamivel.
Vannak bizonyos dolgok, amik korántsem annyira egyszerűek, mint amilyennek első blikkre tűnnek. A változás mindig nehéz. Ha te is depresszióval vagy szorongással küzdesz, ezek a változások még nagyobb kihívást jelenthetnek. Épp ezért, az egyik legfontosabb dolog, hogy légy magaddal kedves és türelmes.
Van az a gondolatmenet, ami szerint a mérgező vagy egészségtelen környezetből ki kell lépni a mentális és fizikai egészségünk megőrzése érdekében. Nemcsak a családunk és a barátaink, de gyakran a szakemberek is azt tanácsolják, hogy annak érdekében, hogy megoldódjon a problémánk, hagyjuk hátra a bénító közeget.
