megküzdés 3 - Dívány

A múlt héten rengeteg izgalmas helyen jártam, miközben nem mentem sehova. Egy (K) nevű sráccal rúgtam suli után a bőrt a Hunyadi téren, hosszú gyalogutakat tettem meg egy fagyott szakállú szótlan postással az izlandi hóesésben, egy török származású lánnyal pedig mindenféle furcsa művészeti kurzusokra jártam a Harvardon. Hogy csináltam mindezt a járvány okozta kényszerű otthon maradás idején? Minden nap időt szakítottam arra, hogy olvasni tudjak.

Éreztél már olyat egy téthelyzet előtt, hogy az összes sejtedben tombolni kezd a szorongás? Rettegtél már attól, hogy menten elájulsz, elsírod magad, vagy kiereszted az anyagcseretermékeidet? Én is tapasztaltam már meg hasonlót. De azt is megtanultam, hogy a félelmeim makacs üldözők: az állandó meneküléssel nem tudom lerázni őket, viszont nagyon messzire tudok távolodni attól az embertől, aki lenni szeretnék.

Azt mondják, pénzért nem lehet boldogságot venni. Mégis sokan ezzel kereskednek, nem is akárhogyan. Gomba módra sokasodó gyanús szolgáltatások, mindenféle gyógyító kristályok, instant tanácsokat osztogató kuruzslók duzzasztják a mára egész iparággá terebélyesedő üzletet. Honnan ered a boldogsággal kapcsolatos társadalmi megszállottságunk? És mi köze ehhez a pszichológiának?

Az illúzió abban áll, hogy létezik egy történet, amelynek te vagy a főszereplője. A legtöbben grandiózus cselekményt képzelünk el hozzá, ami mások számára is egyértelművé teszi, hogy mennyire különlegesek vagyunk. Aztán felnövünk: csordogálnak az évek, egyre gyűlnek a kifogások, a kötelességek, a kompromisszumok. Mi pedig azon merengünk, hogy mikor is kezdődik el a valódi életünk, az az emlékezetes, amiért igazából a világra jöttünk.

Legyen bármilyen képzett, senki sem immunis egy rossz napra. Sokszor a pszichológusok, pszichiáterek, terapeuták is bal lábbal kelnek fel, maximum nagyobb eséllyel nem maradnak úgy. Most a nagyközönséggel is megosztották, nekik melyik hangulatjavító stratégia vált be a legjobban.

Mi a közös az észak-kanadai eszkimókban és az ausztráliai farmerekben? Mindkét nép megélhetése, identitása, tradíciói szorosan kapcsolódnak a talajhoz, ami a klímaváltozás hatására most teljesen kicsúszott a lábuk alól. Az ökológiai gyász olyan erős lelki fájdalom, mint amikor egy szeretett hozzátartozóját veszíti el valaki. Az évek múlásával pedig egyre több embert fog érinteni.

Amikor a szülő megtudja, hogy a gyerekének krónikus betegsége van, az egész világa megrendülhet. Szerencsére ma már számos állapottal együtt lehet élni, ha a család elköteleződik a rendszeres gyógyszerszedés és az életmódbeli változtatások mellett. A kezeléseket mégis sokan abbahagyják, legalábbis időlegesen. Miért teszik ki ekkora veszélynek a gyereküket?

Talán te is megfigyelted, hogy esős, hideg időben többet nosztalgiáznak az emberek, mint verőfényes napsütésben. Egy nemrég publikált tanulmány szerint ez nem véletlen! A nosztalgiázás hozzájárulhat a zimankós időjárás okozta stresszel való megküzdéshez. A pozitív múltidézés segít minket, hogy kiegyensúlyozottabbak legyünk. Olvasd el, hogyan.

Manapság az okostelefonok elterjedésével minden ujjbegyünkben ott van a szórakozás lehetősége, mégis gyakorta hatalmába keríthet minket az unalom. Ez az érzés sokszor a részvétel hiányával jellemezhető állapot: kívül maradunk egy előadáson, egy tevékenységen, nem ritkán a saját életünkön, pedig szeretnénk benne lenni. Egy váróteremben ücsörgünk, szimbolikusan is. Mi történik velünk ilyenkor, hogyan léphetünk ismét a fedélzetre?

Megtanultuk bekötni a cipőfűzőnket, köszönni másoknak, vagy a mozgólépcső jobb oldalán állni. Azonban nemcsak viselkedéses, de mentális szokásaink is vannak, melyek befolyásolják, hogy milyen párbeszédeket folytatunk önmagunkkal, és hogy hogyan érezzük magunkat a világban. A jó hír, hogy gondolkodásunk mintázatai is módosíthatók, és meg lehet állítani a negatív belső beszédet.

A bölcsesség gyakorlását hosszú évszázadokon keresztül az emberi élet csúcsának, elérendő végcéljának tekintették. Kezdetben inkább vallási, filozófiai kérdés volt a bölcsességről való gondolkodás, manapság azonban számos tudományág, köztük a pozitív pszichológia is foglalkozik a témával. Mit tudnak a bölcs emberek a kutatások szerint, amit mások kevésbé?

370 millió éve vannak itt a Földön, egyikük-másikuk élettartama több ezer év. A fák élőlények, akik érzékenyen reagálnak a környezetükre. Bölcs tanítók, akiknek sok mondanivalójuk van a változások természetéről, a krízisek túléléséről, és arról is, hogy a fény felé fordulva lehet növekedni. Összeszedtük nektek a legfontosabbakat.