India igazán nem panaszkodhat arra, hogy nincsenek magas hegyei, egyik hófödte fenség követi a másikat. Csak egy hegy lóg ki a sorból, amin nem nő fű, és aminek a látványa mellett a szaga is elviselhetetlen.
Vidéken vagy nagyvárosban? A hegyekben vagy víz közelében? Nincs egyértelmű válasz, de a környezetpszichológusok szerint érdemes néhány szempontot fontolóra venni.
A városlakók számára komoly környezeti problémát jelent a szmog, azaz a rengeteg káros anyag a levegőben, miközben saját maguk is tehetnének ellene. Mutatjuk, hogyan.
A gazdag, nyugati országok, amelyeknek a többségét kevésbé érinti a globális felmelegedés, gazdaságilag jól jártak a klímaváltozással, míg a szegényebb, az Egyenlítőhöz jóval közelebb fekvő államok igencsak megszívták. Holott épp az előbbiek tehetnek a klímakatasztrófáról.
A WHO által kiadott tanulmány szerint nem jelentenek közvetlen egészségügyi kockázatot az ivóvízben található mikroműanyagok.
A világ lassan belefullad a műanyagszemétbe. Évről évre egyre nagyobb mennyiségben kerül a környezetbe a kidobott műanyag, és ez súlyos károkat okoz a bolygónak. Mi lehet a megoldás a plasztikkrízisre?
Az online videók továbbítása és megtekintése évente 300 millió tonna szén-dioxidot termel, vagyis a globális kibocsátás közel 1 százalékát. Az eredmények szerint az online sorozat- és pornónézés évente 100-100 millió tonna szén-dioxidért felelős.
A tengervizekbe engedett rengeteg káros anyag a halak húsát is károsítja. Kérdés, hogy ebből az is következik-e, hogy kerülnünk kell a halételek fogyasztását?
Ami a műanyaghulladék újrahasznosítását illeti, a skandináv országok az élen járnak. Legutóbb egy olyan módszert fejlesztettek ki, amely segítségével a műanyag palackok 97 százaléka újrahasznosítható.
A Fülöp-szigeteki tengerbiológusok beszámolója szerint 40 kilogrammnyi rizseszsákot, valamint műanyag zacskót távolítottak el az állat gyomrából. Korábban még sosem találtak ennyi műanyagot egyetlen állat tetemében sem.
Attól, hogy egy pelenkán rajta van az öko címke, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy kisebb terhelést jelent majd a környezetre, ehhez ugyanis az kell, hogy megfelelően komposztálják. A műanyagból készült pelenka egyértelműen környezetszennyező, de nem sokkal jobb a mosható sem, ha kis töltettel és magas hőfokon mossák, utána pedig szárítógépben szárítják.
A nejlonzacskó több mint fél évszázada része mindennapi életünknek, köszönhetően annak, hogy szinte minden bevásárlásnál használjuk, sőt az áruházakban gyakran ingyen kapjuk őket a vásárolt termékek mellé. A szinte azonnal a szemétben landoló, nem lebomló anyagokból készült műanyagszatyrok azonban hihetetlen károkat okoznak környezetünknek, főleg, hogy milliárdnyit dobunk ki nap mint nap, rengeteg ártalmas anyagot juttatva a természetbe. Sokan azonban felvették a harcot a nejlonszatyrok ellen, és – mint egy ausztrál kezdeményezés mutatja – úgy tűnik, küzdelmük eredményes.
