Mennyire ártalmas a halakban található higany?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A tengervizekbe engedett rengeteg káros anyag a halak húsát is károsítja. Kérdés, hogy ebből az is következik-e, hogy kerülnünk kell a halételek fogyasztását?

A halételek egészséges tápláléknak számítanak, fogyasztásuk mégis rejthet veszélyeket magában, hiszen a tengeri halak húsa emiatt maga is szennyezett. Az egyik leggyakoribb halakba jutó méreg a higany – de vajon mennyire kell tartanunk a húsuk fogyasztásának veszélyeitől? Erre válaszol a BBC iWonder szakértője, dr. Radha Modgil orvos.

Az ember ipari tevékenysége a ludas

A halak húsa rendkívül gazdag fehérjében és más hasznos tápanyagokban, például omega-3 zsírsavakban és D-vitaminban, és közben elenyésző a zsírtartalma. Ez mind pozitív, de a tengerek szennyezettségének következtében a halhús higanyt és más káros anyagokat is tartalmazhat.

Erre először az 1950-es években figyeltek fel a szakemberek, amikor a japán Minamata kisvárosban többen és rendszeresen hasonló panaszokkal kerültek kórházba. Mint kiderült, a tüneteket a közeli tengerből kifogott halak húsának fogyasztása okozta, amiben az orvosok higanyt mutattak ki. A méreg a városban működő vegyianyag-gyárból a tengervízbe engedett veszélyes folyékony hulladék révén került az állatokba.

Mennyire ártalmas a halakban található higany?
Fotó: cagkansayin / Getty Images Hungary

Elsősorban tehát az ember ipari tevékenységének következménye a szennyezés. A vízbe bocsátott hulladék mellett az is előfordul, hogy a higany a szénalapú üzemanyagok égéstermékeként a légkörbe kerül, ahonnan az esővel hullik vissza a folyókba, tengerekbe. A vízbe kerülő higany többségében inorganikus vegyület, vagyis a szervezet képtelen megfelelően lebontani, helyette szép lassan felgyülemlik. A higanyt először az algák szívják fel, ezeket megeszik a kisebb rákok és garnélák, amiket aztán a halak fogyasztanak el. A kisebb halakat megeszik a nagyobbak, azok pedig az emberek tányérjára kerülnek.

Az idegrendszernek és a szívnek is árthat

A higany rengeteg módon ártalmas az emberi szervezetben. Károsítja az agyat és az idegeket, ennek következtében görcsöket és bénulást okoz, továbbá elősegíti a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás kialakulását is. A higany felgyülemlik a szívben, csökkenti az antioxidánsok képződését, amelyek megvédenék a sejteket a károsodástól.

A különböző halfajták húsa más-más mennyiségben tartalmazhat higanyt, de olykor még ugyanazoknak a fajoknak az egyedei között is eltérés figyelhető meg, az adott példányok élőhelyének szennyezettségétől függően. Az étikagylók, tintahalak, makrélák, tőkehalak, lazacok húsa tartalmazza a legkevesebb higanyt, kilónként kevesebb mint 0,1 mg-ot. A homár, a foltos tőkehal és a csíkos hasú tonhal ennél valamivel nagyobb mértékben, kilónként 0,15 mg körüli mennyiségben szennyezett, és a nagyobb testű halak, például a kardhal, a déli kék úszójú tonhal és a foltos királymakréla esetében a legnagyobb a mérgezés esélye. Ezek húsának kilója 0,4-0,9 mg higanyt tartalmaz.

A jótékony hatások erősebbek

Modgil szerint azonban a halételek egészségre gyakorolt pozitív hatása jóval nagyobb, mint az esetleges kár, amit okozhatnak, ráadásul az omega-3 zsírsavak és más jótékony anyagok ellensúlyozhatják és megakadályozhatják a higany és egyéb mérgek káros hatását is. Várandós anyák esetében a higany károsíthatja a magzat idegrendszerének fejlődését, az omega-3 viszont segíti az agy fejlődését. A táplálkozási szakemberek éppen ezért azt ajánlják a terhes nőknek, hogy ne hagyjanak fel a halételek fogyasztásával, inkább csak csökkentsék a mennyiséget, illetve figyeljenek oda rá, milyen halfajták húsát eszik, valamint az is fontos szempont, hogy azok honnét származnak.

A szakértők azt is megállapították, hogy bár a halakban található higany veszélyes lehet a szívre, a halolaj csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Azt is fontos észben tartani, hogy mind a pozitív, mind a negatív hatások egyénenként változhatnak. Ami biztos, hogy nem kell óvakodnod a halfogyasztástól, elég ha egy kicsit jobban odafigyelsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.