A tengervizekbe engedett rengeteg káros anyag a halak húsát is károsítja. Kérdés, hogy ebből az is következik-e, hogy kerülnünk kell a halételek fogyasztását?
A halételek egészséges tápláléknak számítanak, fogyasztásuk mégis rejthet veszélyeket magában, hiszen a tengeri halak húsa emiatt maga is szennyezett. Az egyik leggyakoribb halakba jutó méreg a higany – de vajon mennyire kell tartanunk a húsuk fogyasztásának veszélyeitől? Erre válaszol a BBC iWonder szakértője, dr. Radha Modgil orvos.
Az ember ipari tevékenysége a ludas
A halak húsa rendkívül gazdag fehérjében és más hasznos tápanyagokban, például omega-3 zsírsavakban és D-vitaminban, és közben elenyésző a zsírtartalma. Ez mind pozitív, de a tengerek szennyezettségének következtében a halhús higanyt és más káros anyagokat is tartalmazhat.
Erre először az 1950-es években figyeltek fel a szakemberek, amikor a japán Minamata kisvárosban többen és rendszeresen hasonló panaszokkal kerültek kórházba. Mint kiderült, a tüneteket a közeli tengerből kifogott halak húsának fogyasztása okozta, amiben az orvosok higanyt mutattak ki. A méreg a városban működő vegyianyag-gyárból a tengervízbe engedett veszélyes folyékony hulladék révén került az állatokba.
Elsősorban tehát az ember ipari tevékenységének következménye a szennyezés. A vízbe bocsátott hulladék mellett az is előfordul, hogy a higany a szénalapú üzemanyagok égéstermékeként a légkörbe kerül, ahonnan az esővel hullik vissza a folyókba, tengerekbe. A vízbe kerülő higany többségében inorganikus vegyület, vagyis a szervezet képtelen megfelelően lebontani, helyette szép lassan felgyülemlik. A higanyt először az algák szívják fel, ezeket megeszik a kisebb rákok és garnélák, amiket aztán a halak fogyasztanak el. A kisebb halakat megeszik a nagyobbak, azok pedig az emberek tányérjára kerülnek.
Az idegrendszernek és a szívnek is árthat
A higany rengeteg módon ártalmas az emberi szervezetben. Károsítja az agyat és az idegeket, ennek következtében görcsöket és bénulást okoz, továbbá elősegíti a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás kialakulását is. A higany felgyülemlik a szívben, csökkenti az antioxidánsok képződését, amelyek megvédenék a sejteket a károsodástól.
A különböző halfajták húsa más-más mennyiségben tartalmazhat higanyt, de olykor még ugyanazoknak a fajoknak az egyedei között is eltérés figyelhető meg, az adott példányok élőhelyének szennyezettségétől függően. Az étikagylók, tintahalak, makrélák, tőkehalak, lazacok húsa tartalmazza a legkevesebb higanyt, kilónként kevesebb mint 0,1 mg-ot. A homár, a foltos tőkehal és a csíkos hasú tonhal ennél valamivel nagyobb mértékben, kilónként 0,15 mg körüli mennyiségben szennyezett, és a nagyobb testű halak, például a kardhal, a déli kék úszójú tonhal és a foltos királymakréla esetében a legnagyobb a mérgezés esélye. Ezek húsának kilója 0,4-0,9 mg higanyt tartalmaz.
A jótékony hatások erősebbek
Modgil szerint azonban a halételek egészségre gyakorolt pozitív hatása jóval nagyobb, mint az esetleges kár, amit okozhatnak, ráadásul az omega-3 zsírsavak és más jótékony anyagok ellensúlyozhatják és megakadályozhatják a higany és egyéb mérgek káros hatását is. Várandós anyák esetében a higany károsíthatja a magzat idegrendszerének fejlődését, az omega-3 viszont segíti az agy fejlődését. A táplálkozási szakemberek éppen ezért azt ajánlják a terhes nőknek, hogy ne hagyjanak fel a halételek fogyasztásával, inkább csak csökkentsék a mennyiséget, illetve figyeljenek oda rá, milyen halfajták húsát eszik, valamint az is fontos szempont, hogy azok honnét származnak.
A szakértők azt is megállapították, hogy bár a halakban található higany veszélyes lehet a szívre, a halolaj csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Azt is fontos észben tartani, hogy mind a pozitív, mind a negatív hatások egyénenként változhatnak. Ami biztos, hogy nem kell óvakodnod a halfogyasztástól, elég ha egy kicsit jobban odafigyelsz.
