A Tádzs Mahalnál is magasabb lesz India óriási szeméthegye

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

India igazán nem panaszkodhat arra, hogy nincsenek magas hegyei, egyik hófödte fenség követi a másikat. Csak egy hegy lóg ki a sorból, amin nem nő fű, és aminek a látványa mellett a szaga is elviselhetetlen.

Újdelhi keleti peremvárosában, a Ghazipur szemétlerakónál hatalmas szeméthegy épül. 1984 óta napról napra egyre magasabbá és szélesebbé válik, már negyven focipályányi területet elfoglal. Ha minden így megy tovább, jövőre olyan magas lesz, mint az ország legismertebb műemléke, a 73 méteres Tádzs Mahal. Talán akkor majd tesznek is valamit ellene, mert egyelőre csak nézik, ahogy a szemét mennyisége egyre csak nő, és közben gyerekeket mérgez meg.

Mount Everest – szemétből

A szemétlerakót 1984-ben nyitották meg, ekkortól hordta ide a régió az összes szemetet. A Ghazipurnak azonban véges a kapacitása, 2002-ben teljesen meg is telt. Ekkor a szabályok szerint be kellett volna zárni, ám nem ez történt. A teherautók azóta is folyamatosan öntik oda a szemetet, naponta kétezer tonnányival növelve annak mennyiségét. Hiába tömörítik, a szemétből tekintélyes hegy épült, ami egyre nagyobbá és nagyobbá válik. Nem csoda, hiszen a 21 milliós lakosú Új-Delhi minden hulladékát ide, illetve két másik, szintén egy évtizede megtelt szemétlerakóba szállítják. A Ghazipur magaslata mára akkorára nőtt, hogy vörös lámpák használatával kell jelezni az arra szálló repülőgépek számára.

Ez mind szemétből van
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Maga alá temetett két embert

A szeméthegy nemcsak hatalmas, de meglehetősen instabil is. 2018-ban a heves esőzések hatására egy része beomlott és megölt két embert. Ekkor a hatóságok megtiltották a további szemétlerakást a területen, de néhány nap szünet után újra ugyanoda vitték a hulladékot a teherautók. Semmi sem változott. A baleset után az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége jelentést készített, amelyben leírták, milyen problémákkal kell szembenézniük az indiaiaknak. A szeméthegyet – a legtöbb lerakathoz hasonlóan – senki sem ellenőrzi, így alakulhatnak ki rajta instabil lejtők, amik bármikor újabb katasztrófához vezethetnek. A száraz időszakban pedig tüzek keletkeznek a hőt és metánt termelő hegyben, amelyeket nagyon nehéz eloltani, és olykor hetekig eregetik a mérges gázokkal teli füstöt. A szakértők szerint azonnal be kéne zárni a szemétlerakót, és egy másikat létesíteni. 

Elképesztően szennyezi a környezetet

A szeméthegy több szempontból is káros. A belőle szivárgó füst és a különböző mérges gázok szennyezik a légkört, és a környéken élők számára lehetetlenné teszik a szellőztetést, de a normális lélegzést is. A hegyből azonban nemcsak gázok kerülnek ki, hanem ragadós, büdös folyadék is, ami a helyi csatornába ömlik, onnan pedig a talajvízbe, az ivóvízbe is bekerül. A helyi orvos, Kumud Gupta szerint naponta hetven ember kerül hozzá emésztő- és légzőszervi problémákkal, amiket a szemét okoz. Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy a hulladékhegy komoly egészségügyi kockázatot jelent az öt kilométeres körzetében lakó embereknek, akár rákosak is lehetnek miatta. Aki teheti, elköltözik a környékről is, de aki maradni kényszerül, szinte biztosan megbetegszik. És hiába építettek a lerakó mellé egy szemétből energiát előállító üzemet, az is mérgező füstöt ereget. A lerakatot naponta látogatják ragadozó madarak, kóbor kutyák, patkányhordák keresgélnek maradékok után. Mivel sok gyerek is ott guberál a szemétben valami hasznosítható után – és egyébként több mint ezer ember él hulladékgyűjtésből a környéken –, óriási a fertőzésveszély. 

Így szedik ki a szeméthegyekből a hasznosítható tárgyakat
Fotó: Getty Images / Getty Images Hungary

Miért nem szüntetik meg?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ennyi problémát okoz a szeméthegy, miért nem tesznek végre valamit a hatóságok? Chitra Mukherjee helyi környezetvédelmi aktivista társaival együtt igyekszik változást elérni, de nincs könnyű dolga. 2014-es hatalomra kerülésekor Narendra Modi miniszterelnök igyekezett megtisztítani Indiát: több tízezer nyilvános illemhelyet építtetett, és új hulladékgazdálkodási szabályozást kezdeményezett. A legfelsőbb bíróság szerint azonban egyszerűen egyetlen vezető sem veszi elég komolyan az indiai szemétválságot ahhoz, hogy valóban intézkedjen is.

Egyre több ember, egyre több szemét

Az indiaiak pedig még mindig több szemetet termelnek, mint amennyit tárolni és felhasználni tudnak. A gyorsan növekvő népesség és az emberek többletfogyasztása miatt az indiai városok számítanak a világ egyik legnagyobb szeméttermelőjének. Jelenleg évente 62 millió tonna hulladékot termelnek, de ha minden így megy tovább, ez a szám 2030-ra 165 millió tonnára emelkedik annak ellenére, hogy tiltó rendelkezésekkel igyekeznek csökkenteni az egyszer használatos műanyagok forgalmazását. Hiába létesítenek időnként újabb hulladéklerakókat, nem figyelnek azok biztonságosságára, sem arra, hogy ha megtelnek, bezárják őket, sem arra, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot: a műanyag szemét hetven százalékát egyszerűen eldobják.

És hogy aztán az hová kerül? Vagy a dugig telt hulladéklerakókba, vagy mérges gázokat okádó szemétégetőkbe, vagy a Gangeszen keresztül az óceánba. Összehasonlításul: csak a kínai Jangce folyóból áramlik több műanyag a vizekbe. Csak Delhiben az összes hulladék begyűjtése, a szeméttelepek bezárása és kevésbé káros hulladéklerakók üzemeltetése 75 millió dollárba kerülne. A környezetvédők szerint ráadásul a kormányoknak nemcsak a tárolásra és az újrahasznosításra kellene összpontosítaniuk, hanem a gyártott műanyag mennyiségének csökkentésére is. Ez viszont azt jelentené, hogy például háttérbe szorítanák a 32 milliárd dollár értékű, egymillió embernek munkát adó indiai csomagolóipar gazdasági szerepét, ami meglehetősen népszerűtlen politikai lépés lenne. A megoldás tehát cseppet sem egyszerű vagy fájdalommentes. Amíg azonban senki sem tesz érdemben semmit, a szemétből épült Mount Everestek tovább növekszenek. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.