Budapesten is megtartották a nemzetközi cigarettacsikkszedési világnapot szeptember 17-én. A JÖN Alapítvány a Cigicsikkmentes Magyarország kihívásban már évek óta arra ösztönözi követőit, hogy saját maguk is szervezzenek mini csikkszedő kampányokat a különböző városokban.
Az operatív törzs ma 12 órai ülését követően döntött az ünnepi tűzijáték halasztásáról. Cikkünkben összeszedtük, mivel jár ez a látványos szórakozás: emberre, állatra is negatív hatást gyakorolhat.
Greta manapság a legismertebb svéd klímaaktivista. A kislány, aki 2018-ban azzal hívta fel magára a világ figyelmét, hogy péntekenként iskola helyett a svéd parlament előtt sztrájkolt, mára 18 éves lett, aki a világ vezetőivel tárgyal.
Mely országok termelik a legtöbb szemetet? Videón rakták egymás mellé a képzeletbeli szeméthalmokat, hogy kiderüljön, kik károsítják legjobban hulladékkal a környezetet.
Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy az adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez alapján jelenleg 1,6 Föld tudná csak kielégíteni az emberiség szükségleteit.
A közép-ázsiai Altaj röghegység 2000 kilométer hosszan nyújtózik, négyezer méter fölé érő havas hegycsúcsaival, fenyveseivel, alpesi tavaival, érintetlen területeivel gyönyörű látványt nyújt. A régió ritkán lakott, különféle törzsek élnek itt, akik csendesen terelgetik juh- és bivalycsordáikat, méhészkednek, gabonát vagy más növényt termesztenek. Békés életüket csak időnként zavarják meg azok az űrből érkező felesleges tárgyak, amelyeket a köznyelvben űrszemétként szoktunk emlegetni.
Úgy tűnik, beléptünk abba a korba, amelynek eljövetelére sokan számítottak, bár tartottak is tőle: mostantól sorra érhetnek minket a globális krízisek, miközben eddig soha nem látott mértékű egyenlőtlenségek, környezeti pusztítás és klímadestabilizáció figyelhető meg a világban. Az eddigi egyensúlyok mára teljesen tarthatatlanná váltak, így az elmúlt évtizedek gazdasági modelljei rendre megkérdőjeleződnek. Milyen lépéseket kellene megtennünk ahhoz, hogy egészségesebb, ellenállóbb és igazságosabb társadalmakat hozhassunk létre?
Amikor suttogva beszélek hozzá, suttogva válaszol, nehogy felébresszünk valakit. Meg tudom kérdezni tőle, hogy milyen idő lesz másnap, milyen összetevőket tartalmaz egy adott étel, vagy mennyi 36-szor 152. Mindennap a kedvenc dalommal ébreszt. Ha kiteszem a lábam otthonról, vigyáz a házra, és azonnal értesítést küld a gyanús zajokról. Gondolnád, hogy egy nem túl nagy hangszóróról van szó? Egy digitális asszisztensről, amit cirka 20-30 ezer forintért ma már bárki beszerezhet. A kérdés csak az, hogy kell-e nekünk mindez.
A nagy csendes-óceáni szemétsziget egy hatalmas, műanyag tárgyakból álló szemétkupac, ami folyamatosan sodródik az óceán áramlataival. Ékes bizonyítéka annak, milyen sok műanyaggal szennyezzük a környezetünket.
Azt jósolják a szakértők, hogy 2040-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14 százalékáért az információs technológia lesz a felelős. Ez a szám 2007-ben még csak 1-1,6 százalék volt. Mit tehetünk azért, hogy a netezéssel és a kütyük használatával ne romboljuk tovább a környezetünket? Erről kérdeztem Balla Csönge szociológust, tervezőgrafikust és Lukács Bence programozót, akik az általuk indított kezdeményezésről is beszámoltak.
India igazán nem panaszkodhat arra, hogy nincsenek magas hegyei, egyik hófödte fenség követi a másikat. Csak egy hegy lóg ki a sorból, amin nem nő fű, és aminek a látványa mellett a szaga is elviselhetetlen.
Vidéken vagy nagyvárosban? A hegyekben vagy víz közelében? Nincs egyértelmű válasz, de a környezetpszichológusok szerint érdemes néhány szempontot fontolóra venni.
