Sokakkal előfordul, hogy hiába kávéznak, nem érzik annak hatását, vagy épp ellenkezőleg, egy délutáni kávé után forgolódnak egész este.
Mutatjuk, hogy mi az az utolsó időpont, amikor a koffeinfogyasztás még nem zavar bele az esti pihenésedbe.
Az éghajlatváltozás az egész bolygóra hatással van, így az élelmiszeripart sem kíméli. De vajon megelőzhető-e, hogy kedvenc ételeink és italaink, például a kávé eltűnjön a föld színéről, és ha igen, milyen áron?
Teszel cukrot a kávédba? Akkor vagy te csinálod rosszul vagy a kávé rossz.
Több mint kétezer éve fogyasztunk koffeint. Az egyik legelterjedtebb pszichostimuláns nemcsak a kávéban van jelen, hanem a kakaóban, a csokoládéban, a teában, az energiaitalokban és a megfázásra való készítmények némelyikében is. Izgalomnövelő hatását számos kutatás leírta, ahogyan azt is, hogyan fokozhatja a teljesítményünket éberséget igénylő feladatokban. Elhagyása azonban komoly tüneteket okoz, olyannyira, hogy ez az állapot 2013-ban a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvébe is bekerült. Bár a koffein számos hatása széles körben ismert, mindmáig kevés vizsgálat született arról, hogy hogyan befolyásolhatja a szaglásunkat.
Nagyon kevés olyan ember van, aki ne szeretné a kávét, mely a mindennapjaink szerves része. Van, aki hosszúra főzve, sok cukorral és tejjel, van, aki feketén issza. A kávé nemcsak a teljesítőképességünket növeli, de az a pár perces elcsendesedés, amíg szünetet tartunk és elkortyoljuk, a lelkünknek is szükséges. A sok pozitív élettani hatása mellett azonban érdemes odafigyelni néhány dologra, mert ha nem „jól” fogyasztjuk a kávét, bizony gondokat is okozhat.
Gyakran ellentmondásos véleményeket hallani arról, hogy a kismamáknak szabad-e a várandósság alatt koffeint fogyasztani, és ha igen, akkor naponta maximum mennyit. Sokan azt mondják, 200 mg-ot (egy csésze kávét) még nyugodtan lehet. A bizonytalanság részben abból fakad, hogy meglehetősen etikátlan volna a témában kísérleteket végezni. Nyilvánvalóan senkit nem lehet megkérni arra, hogy a gyereke veszélyeztetésével járuljon hozzá a tudomány fejlődéséhez. Szerencsére azért más lehetőségek is vannak, hogy információt nyerjünk a témáról, és újragondoljuk, mit érdemes tennünk.
Sokan vannak, akik el sem tudják képzelni a reggelüket kávé nélkül, míg mások nem győzik hangsúlyozni a rendszeres, nagy mennyiségű kávéfogyasztás káros hatásait. Volt, amikor azt mondták, hogy impotenciát okoz, máskor pedig attól féltek, hogy egyenesen megőrül, aki kávézik. De kikiáltották már lustaság elleni gyógyszernek és a mennyország ajándékának is.
A megfelelő időzítés sokat számíthat a szájhigiénia szempontjából, de csak akkor fogsz tudni igazán jó döntést hozni, ha számításba veszed, hogy mikor és mit reggelizel.
A kávézási szokások nagyon sok mindent elárulnak az ember személyiségéről – állítja egy amerikai kutatás.
A változás kemény dolog: minél régebb óta csinálunk valamit, annál nehezebb módosítani rajta. Persze vannak pozitív szokásaink, amelyekhez érdemes ragaszkodni. Jó dolog, ha ébredés után iszol egy pohár vizet, sétával fejezed be az ebédszünetet vagy elalvás előtt olvasol. De mi a helyzet az ártalmas rutinokkal? A cigizéssel, a szundizással, az exnek történő üzengetéssel vagy az állandó mobilozással? A rögzült viselkedések megváltozására akkor van a legnagyobb esélyed, ha érted, miről szólnak. Ebben segít a szokáshurok-elmélet.
Régi vita tárgya, hogy melyik reggeli forró italt érdemes inkább fogyasztani: a kávéval vagy a teával teszünk jobbat az egészségünknek? Mutatjuk, mi az igazság.
