Hogyan menthetjük meg a kávét a klímaváltozástól?

Olvasási idő kb. 3 perc

Az éghajlatváltozás az egész bolygóra hatással van, így az élelmiszeripart sem kíméli. De vajon megelőzhető-e, hogy kedvenc ételeink és italaink, például a kávé eltűnjön a föld színéről, és ha igen, milyen áron?

Ma már nem kérdés, hogy a klímaváltozást élelmiszer-forradalom fogja követni. Az egyre melegebb hőmérséklet és egyre nagyobb szárazság, az újabb kártevők és betegségek megjelenése ellehetetleníti az élelmiszeripart a mai formájában: a hal, a csokoládé és a bor, illetve a kávé termelése egymás után kerül veszélybe.

Mi lesz velünk, ha eltűnik a kávé?

Az élelmiszeriparban ma már olyan innovációk jelennek meg, mint például a műhús vagy a különböző intelligens gazdálkodási rendszerek, de sokszor ezeknél jóval kisebb lépések is hatékonyak lehetnek.

Vegyük például a kávét. A világ kávétermelésének felét jelenleg Vietnám és Brazília adja, ahol ez meghatározó gazdasági tevékenységnek számít. Az éghajlatváltozás azonban nem kíméli a kávé termesztésére alkalmas területeket sem, előrejelzések szerint 2050 körülre a termőterületek fele alkalmatlanná válik rá. Az arabica és a robusta a kávé haszonnövényként termesztett fajai közül a legismertebbek, de mindkét faj komoly veszélyben van – akárcsak az a 125 millió ember, akinek a megélhetése is ettől függ. Az arabica kávé különösen érzékeny a hőmérsékletre, a rendszertelen, hirtelen lezúduló csapadékra, valamint a folyamatosan megújuló kártevőkre és betegségekre.

Az elmúlt évtizedekben a kávétermelést tovább nehezítette a kávérozsdagomba terjedése. A pusztító gomba a kávécserjék élénk zöld leveleit barnává színezi, és bár nem fertőzi meg az összes kávéfajtát, éppen a legjobb minőségű kávét adó cserjéket érinti. Emellett jelentős pusztításokat képesek végezni különböző kártevők, például a kávészú, amely befúrja magát a kávécseresznyébe, hogy lerakja a petéit.

Ahhoz, hogy a kávétermelők és -fogyasztók ne folyamatos bizonytalanságban éljenek, jobb minőségű, ellenállóbb kávéfajtákra lenne szükség. De vannak egyáltalán ilyenek? A vadonban és kisebb, hagyományos gazdaságokban előfordulhatnak, és talán ezek a rejtett kávék jelentik a megoldást. Ha a kutatók elég gyorsan végzik a munkájukat, sikerülhet azonosítani azokat a fajtákat, amelyek elég kemények a túléléshez, ezután pedig a nemesítők újakat dolgozhatnak ki. A kutatók már el is kezdték a munkát, a legnagyobb kávévállalatok által finanszírozott nonprofit szervezet, a World Coffee Research jelenleg több mint 30 kávéfajta ellenálló-képességét vizsgálja a világ minden táján, annak reményében, hogy sikerül megtalálni a legkedvezőbb tulajdonságokat.

Állj nyitottan az újdonságokhoz
Fotó: agrobacter / Getty Images Hungary

Az ilyen jellegű kísérletek a kávécserjék gondos gyűjtésére, megőrzésére és tanulmányozására támaszkodnak. A speciális kávégénbankok, például a Costa Rica-i székhellyel rendelkező Trópusi Mezőgazdasági Kutatási és Felsőoktatási Központ (CATIE) nemzetközi kávégyűjteménye a hagyományos fajtákat és a vadon élőket őrzi. A nemzeti génbankok például Madagaszkáron, Kenyában, Kolumbiában és Costa Ricán különféle növényeket tárolnak, amelyek sok esetben még teljesen vadak. Ezek fenntartásához egyszeri 25 millió dollárra lenne szükség, ami kevesebb mint a Starbucks egynapi bevételének a fele. A termesztők szintén nagy szerepet vállalnak a kávé megmentésében, ők ugyanis amellett, hogy új fajtákkal kísérleteznek, értékelik az eredményeket és megvédik azokat a területeket, ahol még ismeretlen, vad kávéfajták találhatók.

Egy tanulmány eredményei szerint a vad kávéfajok 60 százalékát fenyegeti kihalás a természetes élőhelyén, leginkább az erdőket sújtó globális veszélyek miatt. Az etióp hegyvidéki erdők, ahol az arab kávé őshonos, az elmúlt három évtizedben termőföldjüknek 60 százalékát veszítették el a mezőgazdasági földterületek méretének folyamatos növekedése miatt. Ha eddig nem lett volna elég, itt egy újabb indok az erdőirtások megállítása mellett. Egyre kevésbé vehetjük természetesnek, hogy minden elérhető, amit fogyasztani szeretnénk. Ahogy a klímaváltozás fokozódik, egyre kevesebb élelmiszert fogunk tudni termeszteni, előállítani. Most úgy tűnik, hogy a reggeli latténkról mégsem kell lemondani, elég, ha elfogadjuk a kávé sokféleségét és nem ragaszkodunk a korábban megszokotthoz.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?