Ma már nem kérdés, hogy a klímaváltozást élelmiszer-forradalom fogja követni. Az egyre melegebb hőmérséklet és egyre nagyobb szárazság, az újabb kártevők és betegségek megjelenése ellehetetleníti az élelmiszeripart a mai formájában: a hal, a csokoládé és a bor, illetve a kávé termelése egymás után kerül veszélybe.
Mi lesz velünk, ha eltűnik a kávé?
Az élelmiszeriparban ma már olyan innovációk jelennek meg, mint például a műhús vagy a különböző intelligens gazdálkodási rendszerek, de sokszor ezeknél jóval kisebb lépések is hatékonyak lehetnek.
Vegyük például a kávét. A világ kávétermelésének felét jelenleg Vietnám és Brazília adja, ahol ez meghatározó gazdasági tevékenységnek számít. Az éghajlatváltozás azonban nem kíméli a kávé termesztésére alkalmas területeket sem, előrejelzések szerint 2050 körülre a termőterületek fele alkalmatlanná válik rá. Az arabica és a robusta a kávé haszonnövényként termesztett fajai közül a legismertebbek, de mindkét faj komoly veszélyben van – akárcsak az a 125 millió ember, akinek a megélhetése is ettől függ. Az arabica kávé különösen érzékeny a hőmérsékletre, a rendszertelen, hirtelen lezúduló csapadékra, valamint a folyamatosan megújuló kártevőkre és betegségekre.
Az elmúlt évtizedekben a kávétermelést tovább nehezítette a kávérozsdagomba terjedése. A pusztító gomba a kávécserjék élénk zöld leveleit barnává színezi, és bár nem fertőzi meg az összes kávéfajtát, éppen a legjobb minőségű kávét adó cserjéket érinti. Emellett jelentős pusztításokat képesek végezni különböző kártevők, például a kávészú, amely befúrja magát a kávécseresznyébe, hogy lerakja a petéit.
Ahhoz, hogy a kávétermelők és -fogyasztók ne folyamatos bizonytalanságban éljenek, jobb minőségű, ellenállóbb kávéfajtákra lenne szükség. De vannak egyáltalán ilyenek? A vadonban és kisebb, hagyományos gazdaságokban előfordulhatnak, és talán ezek a rejtett kávék jelentik a megoldást. Ha a kutatók elég gyorsan végzik a munkájukat, sikerülhet azonosítani azokat a fajtákat, amelyek elég kemények a túléléshez, ezután pedig a nemesítők újakat dolgozhatnak ki. A kutatók már el is kezdték a munkát, a legnagyobb kávévállalatok által finanszírozott nonprofit szervezet, a World Coffee Research jelenleg több mint 30 kávéfajta ellenálló-képességét vizsgálja a világ minden táján, annak reményében, hogy sikerül megtalálni a legkedvezőbb tulajdonságokat.
Az ilyen jellegű kísérletek a kávécserjék gondos gyűjtésére, megőrzésére és tanulmányozására támaszkodnak. A speciális kávégénbankok, például a Costa Rica-i székhellyel rendelkező Trópusi Mezőgazdasági Kutatási és Felsőoktatási Központ (CATIE) nemzetközi kávégyűjteménye a hagyományos fajtákat és a vadon élőket őrzi. A nemzeti génbankok például Madagaszkáron, Kenyában, Kolumbiában és Costa Ricán különféle növényeket tárolnak, amelyek sok esetben még teljesen vadak. Ezek fenntartásához egyszeri 25 millió dollárra lenne szükség, ami kevesebb mint a Starbucks egynapi bevételének a fele. A termesztők szintén nagy szerepet vállalnak a kávé megmentésében, ők ugyanis amellett, hogy új fajtákkal kísérleteznek, értékelik az eredményeket és megvédik azokat a területeket, ahol még ismeretlen, vad kávéfajták találhatók.
Egy tanulmány eredményei szerint a vad kávéfajok 60 százalékát fenyegeti kihalás a természetes élőhelyén, leginkább az erdőket sújtó globális veszélyek miatt. Az etióp hegyvidéki erdők, ahol az arab kávé őshonos, az elmúlt három évtizedben termőföldjüknek 60 százalékát veszítették el a mezőgazdasági földterületek méretének folyamatos növekedése miatt. Ha eddig nem lett volna elég, itt egy újabb indok az erdőirtások megállítása mellett. Egyre kevésbé vehetjük természetesnek, hogy minden elérhető, amit fogyasztani szeretnénk. Ahogy a klímaváltozás fokozódik, egyre kevesebb élelmiszert fogunk tudni termeszteni, előállítani. Most úgy tűnik, hogy a reggeli latténkról mégsem kell lemondani, elég, ha elfogadjuk a kávé sokféleségét és nem ragaszkodunk a korábban megszokotthoz.
