Nem újdonság, hogy a klímaváltozás egyre súlyosabban veszélyezteti bolygónk, pontosabban az emberiség jövőjét. Brit szakemberek már arra keresik a választ, hogy vajon mely országokba érdemes menekülni, hogy a legnagyobb eséllyel éljük túl a katasztrófát?
Az éghajlatváltozás az egész bolygóra hatással van, így az élelmiszeripart sem kíméli. De vajon megelőzhető-e, hogy kedvenc ételeink és italaink, például a kávé eltűnjön a föld színéről, és ha igen, milyen áron?
Miklósi Miraként ismerte meg az ország az Aranyéletből, azóta pedig leginkább arról híres, hogy elképesztő kitartással vette fel a harcot a műanyag szemét ellen. Döbrösi Laurával jó találkozni: nyitott, őszinte személyiség határozott véleménnyel és világlátással. SZFE-ügyről, kenderről, a lélegző őserdőkről, a pusztulásra ítélt jövőről, klímaszorongásról és a káosz közepette megtalált lelki békéről beszélgettünk.
Az elektromos autók egyre nagyobb teret hódítanak, de vajon tényleg sokkal kevésbé ártanak a bolygónak, mint hagyományos benzinmeghajtású társaik?
Afrikában minden idők legnagyobb tudatosan tervezett tájátalakítási projektje zajlik 2007 óta: a munkában tizenegy ország vesz részt, célja a Száhil övezet további elsivatagosodásának megállítása.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt két hétben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön?
A 94 éves természettudós legújabb dokumentumfilmjében nemcsak azt szemlélteti, hogy saját gyermekkora óta milyen mértékben változott meg a Föld biodiverzitása, hanem utat mutat ahhoz, hogy helyrehozzuk azt a hatalmas hibát, amit elkövettünk az élővilág és saját magunk ellen.
Mondhat a világ összes tudományos szervezete amit akar, mindig lesznek emberek, akik úgy érzik, náluk senki sem lehet okosabb. Őket nem etetik meg ilyen hülyeségekkel, mint koronavírus, járványok, globális felmelegedés vagy a fajok kipusztulása.
Földrengés, vulkánkitörés, hurrikán, árvíz, bozóttűz, balesetek, és igen, járványok: életünk tele van katasztrófákkal. Vajon ki a felelős értük?
Ma, amikor már csak a biotermékek vegyszermentesek és egészségesek, amikor egyre fontosabbá válik az öngondoskodás, logikus, hogy magunknak termeljük meg az élelmiszert. No de képesek vagyunk-e még rá?
Ha abban a hitben eszed az organikus ételeket, hogy azzal jót teszel a környezetnek, ki kell ábrándítsalak: a legfrissebb kutatási eredmények szerint az ökológiai gazdálkodás károsabb, mint a hagyományos termesztési módszerek.
Amikor környezetvédelemről beszélgetünk, gyakran merül fel, hogy tekintettel kéne lennünk az utánuk jövő generációkra. Milyen élet vár a gyerekeinkre és az ő gyerekeikre, ha most becsődölünk, és nem tudjuk megfékezni a küszöbönálló katasztrófát? Ez a rémisztő gondolat sok ember számára motiváló lehet, de megvan az a veszélye is, hogy a távoli időkeret nehézzé teszi a probléma jelenben való megragadását. Egy új kutatás szerint azonban nemcsak a jövővel, hanem a múlttal kapcsolatos tudatosság is segíthet minket a megküzdésben.
