A klímaváltozás legfőbb oka az üvegházhatás növekedése, amit az ember ipari tevékenysége által kibocsátott, légkört szennyező gázok okoznak. Nézzük meg, hogy melyik ipari szektor és mely országok a legnagyobb felelősök.
A NASA szakemberei közérthetően magyarázzák el, mi okozza a globális felmelegedést, és milyen hatásokkal jár a klímaváltozás.
A helyi időjárásban és a globálisabb léptékű klímában bekövetkező évszakos, illetve éveken, évtizedeken átívelő változások fontos szerepet játszanak az ökológiai folyamatokban. Ismert, hogy az élőlények életfolyamatainak éves ciklusa, például a vándorlás vagy a szaporodás időzítése igazodik a helyi időjáráshoz.
A kutatók szerint a klímaváltozás egyik legfőbb oka a légi turizmus, pontosabban a repülőgépek által hatalmas mennyiségben kibocsátott szén-dioxid. Néhány szakember ezért fel is vetette, hogy a léghajók megoldást jelenthetnek a problémára. Kérdés, hogy ez tényleg megvalósítható lenne-e.
2019. szeptember 27-én a harmadik klímasztrájkot rendezte meg a Fridays For Future mozgalom Budapesten, követve a globális eseményt, amely azonnali cselekvésre hívta fel a figyelmet a klímaváltozás ügyében szerte a világon. A főváros utcáit leginkább diákok lepték el, akik kreatívabbnál kreatívabb transzparensekkel vonultak a Clark Ádám tértől a Bajcsy-Zsilinszky úton át a Parlament elé. Kint voltunk, és igyekeztük lencsevégre kapni a legjobb táblákat. Nézd végig galériánkat!
A klímaváltozás a lelki egészségünkre is hatással lesz. Sőt, már van is. A vele kapcsolatos gondolatok szorongást, depressziót, reménytelenséget, gyászt válthatnak ki, sőt egészen súlyos gondokhoz vezethetnek, mint például a PTSD vagy az öngyilkosság.
A pszichológia hagyományosan az önmagunkhoz és a társainkhoz való viszonyunkat vizsgálja, de a természeti környezetünkkel szembeni abnormalitásunkról mélyen hallgat. A közelgő ökológiai katasztrófa korában azonban egyre nehezebb nem tudomást venni arról a pusztításról, amit a fogyasztási őrületünk művel ezzel a bolygóval. Meddig lehet fenntartani a természethez való kizsákmányoló vagy éppen túlidealizáló hozzáállásunkat? Dr. Kőváry Zoltán szerint a klímaszorongás egyik legnagyobb hozadéka éppen az lehet, hogy végre létezéspartnerünkké tesszük a természetet. A Körúti Szalon eseményén jártunk.
„A klímakatasztrófa elkerüléséért folytatott harcnak addig volt értelme, amíg voltak győzelmi esélyeink” – vallja Jonathan Franzen. Az amerikai író szerint egy olyan korszakban élünk, amikor újra kell magunkban definiálni a reményt. El kell fogadnunk végre, hogy ezt a csatát elvesztettük. Ez a felismerés nem tétlenségbe sodor majd minket, hanem lehetővé teszi, hogy a karbonsemlegesítés mellett azoknak a cselekvési terveknek a jelentősége is felerősödjön, amik a küszöbön álló válság kezelésére irányulnak.
A gazdag, nyugati országok, amelyeknek a többségét kevésbé érinti a globális felmelegedés, gazdaságilag jól jártak a klímaváltozással, míg a szegényebb, az Egyenlítőhöz jóval közelebb fekvő államok igencsak megszívták. Holott épp az előbbiek tehetnek a klímakatasztrófáról.
Az nem kérdés, hogy földünk, lakóhelyünk bajban van. Nem tudjuk, képesek vagyunk-e időben cselekedni ahhoz, hogy megelőzzük a klímakatasztrófát, vagy a legtöbb embernek menekülnie kell. Annyi bizonyos, hogy már most látszik: vannak olyan helyek bolygónkon, ahol nagyobb eséllyel éljük túl a viszontagságokat.
Rosszról nagyon rosszra minősítette a Nagy-korallzátony kilátásait az ausztrál természeti csoda felügyeletét ellátó szervezet.
2050-re végveszélybe sodródik az emberiség, ha nem kezdünk valamit a klímaváltozással – jósolják ausztrál tudósok.
