Ők a klímaváltozás igazi felelősei: tudod, honnan származik a legtöbb szennyező anyag?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A klímaváltozás legfőbb oka az üvegházhatás növekedése, amit az ember ipari tevékenysége által kibocsátott, légkört szennyező gázok okoznak. Nézzük meg, hogy melyik ipari szektor és mely országok a legnagyobb felelősök.

A légkörbe kerülő üvegházhatású gázok – a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a fluorozott szénhidrogének – nagy mennyiségű kibocsátása az egyik legégetőbb probléma manapság, amelynek mérséklése elengedhetetlen a katasztrófa elkerüléséhez. (Az üvegházhatásról és az azt okozó gázokról itt olvashatsz részletesebben.) Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal a statisztikák alapján összeszedte, kik a legfőbb felelősei a légköri szennyezésnek.

Az áram- és hőszektor a legfőbb felelős

Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért hat szektort tesznek felelőssé a szakemberek. Ezek közül a legjelentősebb az áram- és hőszektor, amely a 2010-es adatok szerint a kibocsátás egynegyedéért felel. Az áram- és hőtermeléshez óriási mennyiségben égetnek el szenet, természetes gázokat és kőolajat. 21 százalékkal a második helyen végzett az ipari kibocsátás, amelybe beletartozik az energetikai, valamint a vegyipar, a fémek feldolgozása, illetve a hulladék elégetése.

Harmadik helyen a gazdálkodás és földművelés áll, amely a tevékenység 24 százalékért felelős. Idetartozik az erdőirtás, illetve az emberi táplálékul szolgáló növények termesztése és állatok tenyésztése. (A statisztikába nincs belekalkulálva, hogy a növények szén-dioxid-felvevő képessége révén a különböző ökoszisztémák képesek kivonni a légkörből a szén-dioxidot, így jócskán mérséklik az e szektor által okozott károkat.)

A negyedik helyezést a közlekedés érte el, „hála” a földfelszíni, légi és vízi utazáshoz felhasznált fosszilis üzemanyagok égetésének. Ez a tevékenység a teljes kibocsátás 14 százalékáért felel. Napjainkban még mindig 95 százalékban hagyományos, fosszilis üzemanyagokat használnak a járművek – ennek mérséklése fontos feladat. Ötödik helyen az építőipar áll, ami a káros anyagok 6 százalékát bocsátja ki a légkörbe. Idetartozik az építéshez felhasznált energia termelése, illetve az épületeken belüli hőtermeléshez (kazánok stb.) szükséges szén-dioxid-kibocsátás.

Ők a klímaváltozás felelősei
Fotó: DWalker44 / Getty Images Hungary

A teljes mennyiség 10 százalékát teszik ki az egyéb energetikai szektorokból származó szennyező gázok: ezek azok a területek, amelyek energiát termelnek, azonban nem közvetlenül áram- vagy hőfejlesztés céljára. Idetartozik például az üzemanyagok kinyerése és finomítása.

Kína magasan vezeti a listát

A 20. század eleje óta jelentős mértékben nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. Az 1970-es évektől máig 90 százalékkal emelkedett a légkörbe eresztett szén-dioxid mennyisége, aminek 78 százalékáért az ipari tevékenység és a fosszilis üzemanyagok égetése felelős. Más üvegházhatású gázok kibocsátása szintén hatalmas mértékben emelkedett a múlt század eleje óta.

A 2014-es összesítés szerint a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa Kína (30 százalékkal), második helyen az Egyesült Államok (15 százalék) és összesítve az Európai Unió tagállamai (9 százalék) állnak. Őket követi India (7 százalék), Oroszország (5 százalék), Japán (4 százalék). Az összes többi ország a globális kibocsátás 30 százalékáért felelős.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.