Ha abban a hitben eszed az organikus ételeket, hogy azzal jót teszel a környezetnek, ki kell ábrándítsalak: a legfrissebb kutatási eredmények szerint az ökológiai gazdálkodás károsabb, mint a hagyományos termesztési módszerek.
A svédországi Chalmers Műszaki Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy melyik van nagyobb hatással az éghajlatra, az organikus vagy a megszokott növénytermesztési eljárások. Megállapították, hogy biogazdálkodás esetén ugyanakkora terméshozam eléréshez nagyobb földekre van szükség –írja az IFLScience. Ez pedig logikus is, nem véletlenül használnak világszerte növényvédő szereket, hiszen ezekkel nagyobb hozam érhető el.
Több mint másfélszeres lábnyom
A nagyobb földigény pedig indirekt módon nagyobb szén-dioxid-kibocsátáshoz vezet. A nemzetközi kereskedelem miatt a svédországi gazdálkodás és a trópusi erdőirtás szorosan összefügg. Azzal, hogy több földet használnak az azonos mennyiségű alapanyag termesztéséhez, indirekt módon hozzájárulnak a világ más pontjain történő erdőirtáshoz, mondja Stefan Wirsenius, a cikk egyik szerzője. A kutatók eredményeiket az egyik vezető tudományos lapban, a Nature-ben publikálták.
A szakemberek megállapították, hogy a svéd organikus borsótermesztés 50 százalékkal nagyobb hatással van az éghajlatra, mint a hagyományos borsótermesztés. Más növények esetében ennél nagyobb volt a hatás, például a téli búza esetében közel 70 százalék. A becslések során a kutatók azt vették figyelembe, hogy a kiirtandó erdő körülbelül mennyi szenet raktároz – szerintük ugyanis, amikor a biogazdálkodás környezetre gyakorolt hatásait vizsgálták, akkor ezzel nem számoltak. „Ez komoly hiba, mert ahogy az eredményeinkből kiderül,
a rendszerint figyelembe vett üvegházhatású gázoknál jelentősebb szempontról van szó
– állítja Wirsenius. A bioélelmiszereket ugyanakkor nem kell teljesen elvetni, mert az sem mindegy, hogy milyen ételről beszélünk. Az organikus bab vagy csirkehús ugyanis sokkal kisebb hatással van a környezetre, mint a hagyományos marhahús – teszik hozzá a kutatók.
