A legújabb összeesküvés-elmélet: nem is halnak ki az állatok

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mondhat a világ összes tudományos szervezete amit akar, mindig lesznek emberek, akik úgy érzik, náluk senki sem lehet okosabb. Őket nem etetik meg ilyen hülyeségekkel, mint koronavírus, járványok, globális felmelegedés vagy a fajok kipusztulása.

Bár úgy érezhetjük, a közösségi oldalak tehetnek mindenről, azt azért lássuk be, hogy laposföld-hívők, betegségtagadók, oltásellenesek és úgy általában szkeptikus forradalmárok mindig is éltek – csak nem jutott el ilyen széles körbe a véleményük. Ezzel együtt sem könnyű megérteni, hogy mi játszódhat le azok fejében, akik ahelyett, hogy szembenéznének mondjuk a bolygó túlhasználását jelentő, tényekkel, tapasztalatokkal alátámasztott fenyegetéssel, inkább saját elméletet gyártanak. 

Tévhit tévhit hátán

A legutóbbi összeesküvés-elméletek a koronavírussal kapcsolatban alakultak ki. Egyesek szerint a kórokozót a kínaiak szabadították rá a világra szándékosan, hogy így akadályozzák meg a túlnépesedést. Ugyanezzel egyébként Oroszországot és Amerikát is megvádolták. Az orosz nép annyira szkeptikus, hogy egy június végi felmérés szerint a lakosság egyharmada nem hisz abban, hogy létezik koronavírus, vagy ha mégis, akkor azt csakis gazdaságromboló céllal fejleszthették ki. Megint mások szerint Bill Gates áll az egész balhé mögött, aki összefogott a WHO-val és igyekszik anyagi hasznot húzni a „felnagyított influenzajárványból”. Célja úgyis az, hogy az oltással (amitől szintén az ő zsebe dagad majd) olyan mikrocsipet juttasson minden emberi lény szervezetébe, amelynek segítségével megfigyelheti és irányíthatja őket. S akkor még nem említettük azt a teóriát, mely szerint a vírus az 5G-hálózaton keresztül terjed – Nagy-Britanniában akkora volt a riadalom, hogy mobiltelefon-adótornyokat támadtak meg és gyújtottak fel. Talán mondanunk sem kell, hogy az elméletek minden valóságos alapot nélkülöznek, ám arra szépen rámutatnak, mennyi mindent hajlandók vagyunk elhinni annak érdekében, hogy dacolhassunk a hazugságnak bélyegzett tényekkel.

Nem, nem és nem!
Fotó: ajr_images / Getty Images Hungary

Klímaváltozás sincs, nem tudtad?

A klímakatasztrófa kétségtelenül fenyegető rémként lebeg a fejünk felett – de annyira azért mégsem félelmetes, hogy érdemben tegyünk is ellene. Sőt akadnak, akik szerint az egész úgy butaság, ahogy van. Hiába egyre melegebbek a nyarak és válik kiszámíthatatlanabbá az időjárás, hiába égetjük ész nélkül a fosszilis üzemanyagokat, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a klímaváltozás tagadói – köztük üzletemberek, politikusok – még mindig 49 százalékkal nagyobb figyelmet kapnak a médiában, mint azok a tudósok, akik küzdenének a pusztulás ellen. Ez nemcsak a konkrét lépéseket hátráltatja, de a közvéleményt is összezavarja, ami tovább késlelteti azokat a folyamatokat, amelyek a hasznunkra válhatnának. 

A legújabb dili: a kihalástagadók

Ha pedig nem fenyeget semmiféle klímakatasztrófa, ha nem emelkedik az óceánok vízszintje és nem sivatagosodik el több terület, mint azt legrosszabb rémálmainkban gondolnánk, akkor az állatok sincsenek veszélyben. Nem vadásszák és halásszák túl őket, nem csökkentik az életterüket, nem vágják ki szó szerint alóluk a fát, nem irtják az esőerdőket. A jegesmedvék is csak azért karcsúbbak, mert fogyókúráznak. A tudósok hiába szögezik le, hogy épp tanúi vagyunk a bolygó hatodik tömeges kihalási hullámának, és a biodiverzitás oly mértékben csökken, mintha 66 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok kihalásának idejében élnénk. Ráadásul ellentétben a korábbi hasonló epizódokkal, itt most nem egy hatalmas vulkánkitörés vagy aszteroida a felelős, hanem csupán maga az ember: az erdőirtások, az orvvadászat, a környezetszennyezés, az élőhelyek pusztítása, invazív fajok betelepítése és az éghajlatváltozás.

David Attenborough is hazudik

A folyamat tagadói azt állítják, hogy a számokat meghamisították, és nincs is annyi állat veszélyben. Emellett hisznek abban, hogy ez az egész kihalásosdi igazából történelmi probléma, és ha mégis lenne valami kis gond, azt a gazdasági növekedés és a technológiai fejlődés meg fogja oldani. Hogy ezt a gyakorlatban mégis pontosan hogyan képzelik, arról nem nyújtottak be részletes tervet. Ugyanis a valóságban ha egy faj összes egyede elpusztul, akkor még maga Bill Gates sem képes őket feltámasztani. Az egyed- és fajvesztés pedig sokkal könnyebben bekövetkezik, mint ahogy azt gondolnánk, pláne mint ahogy tudnánk róla. A tények azonban szokás szerint nem zavarják össze a kihalástagadókat, akik olyan anyagokat terjesztenek a neten, amelyekben David Attenborough Kihalás – A tények című dokumentumfilmjének „elhallgatott igazságaira” hívják fel a figyelmet. Főleg azok teszik ezt, akiknek gazdasági érdekét éppen az szolgálja, ha nem változtatunk semmit a jelenlegi környezet- és állatvédelmi törvényeken. Közben pedig egymillió állat- és növényfaj néz szembe a kipusztulással. Attenborough még 93 évesen is ezt próbálja a fejünkbe verni – vajon hiába?

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.