Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem újdonság, hogy a klímaváltozás egyre súlyosabban veszélyezteti bolygónk, pontosabban az emberiség jövőjét. Brit szakemberek már arra keresik a választ, hogy vajon mely országokba érdemes menekülni, hogy a legnagyobb eséllyel éljük túl a katasztrófát?
A cambridge-i székhelyű Anglia Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Kutatóintézetének munkatársai az amerikai Notre Dame Egyetem által kidolgozott, globális adaptációs indexnek elnevezett rendszert alapul véve – amely számszerűsíti, mennyire veszélyezteti a klímaváltozás a világ egyes országait, és milyen mértékben képesek alkalmazkodni hozzá – rangsorolták azokat az országokat, ahol a legsikeresebben élheti túl a lakosság a világméretű klímakatasztrófát.
A Medium Business Insider által szemlézett kutatásban a szakemberek három kritériumot vettek alapul az egyes országokat illetően:
1. Milyen mértékben képes a földterület ellátni a rajta élők élelmiszerigényét, vagyis a lakosság méretéhez viszonyítva mekkora terület van hasznosítva gazdálkodás céljából? (Minél több, annál kedvezőbbek a feltételek a túlélésre.)
2. Mennyire van a terület közel vagy távol más, sűrűn lakott vidékekhez, országokhoz? (Minél elszigeteltebb az ország, annál jobb.)
3. Mennyire képes az ország ellátni saját magát energiával és különböző javakkal? (Minél önellátóbbak, annál nagyobb az esély a katasztrófa átvészelésére.)
Nem meglepő, hogy az ötös lista mindegyik helyén szigetországok végeztek, amelyek bizonyították, hogy a kontinenstől elszakadva is képesek többmilliós lakosság fenntartására.
#1 Új-Zéland
Nem csoda, hogy amerikai milliárdosok sorra vásárolják a földeket maguknak a Csendes-óceán délnyugati részén, az Egyenlítőtől 4500 kilométerre elhelyezkedő gyönyörű szigetországban: a dobogó csúcsán végzett Új-Zélandon minden feltétel adott, hogy az ember átvészelje a globális katasztrófát. Az ország energiatermelésének 40 százaléka megújuló energiaforrásokból származik, és a 4,5 milliós lakosság 75 százalékának energiaigényét képes ellátni.
A közelben gyakorlatilag csak Ausztrália található, vagyis nem valószínű, hogy elárasztanák a szigetet a kevésbé szerencsés helyekről érkezett menekültek. Szempont még, hogy a koronavírus-járvány alatt az új-zélandi hatóságok kiváló kríziskezelésről tettek tanúbizonyságot: az egész országban mindössze 26 fő hunyt el a járvány következtében.
#2 Izland
A természeti csodák szigetének is nevezett Izland legnagyobb erőssége a megújuló energiaforrások szinte kiapadhatatlan mennyisége: jelenleg ez az egyetlen ország, amely 100 százalékban természetes energiaforrásból – geotermikus és vízenergia révén – állítja elő a villamos energiát. Az sem mellékes, hogy a sziget nagyon közel helyezkedik el az északi sarkkörhöz és nagyon távol az Egyenlítőtől, ezért kifejezetten rideg időjárással rendelkezik, vagyis kevésbé érintik a globális felmelegedés hatásai.
A mindössze 357 ezer lakosú szigetország a halászat fellegvára – egy izlandi halász átlagosan 150 tonna halat fog ki, ami világcsúcsnak számít –, és az üvegházas növénytermesztésben is élen jár – ehhez a geotermikus energiát hasznosítják –, így a lakosság élelmiszer-ellátását sem veszélyezteti különösebben a krízis.
#3 Egyesült Királyság
A „ködös, esős Anglia” éghajlati viszonyai kedvező feltételeket teremtenek a klímakatasztrófa átvészelésére, emellett rengeteg a megművelt mezőgazdasági terület és ritkák a természeti csapások. A brit szigeteken ugyanakkor kevés a benépesítetlen földterület, a lakosság aránya magas a rendelkezésre álló helyhez képest (242 ezer négyzetméterre jut 66 millió fő), ezért csak a dobogó alsó fokára tudott feljutni az ország.
A szakértők szerint a helyzet mégsem vészes, a brit energiatermelés képes lenne rá, hogy egy globális katasztrófa esetén a teljes lakosság igényeit ellássa. Ugyanakkor az energiának mindössze 42 százaléka származik megújuló energiaforrásokból, az átállás pedig valószínűleg nehézkes lenne vészhelyzet esetén.
#4 Ausztrália
A kontinensnyi szigetország legnagyobb előnye a biodiverzitás: Ausztrália minden régiója eltérő éghajlati viszonyokkal és egyedi ökoszisztémával rendelkezik, ami fontos segítséget nyújthat a lakosságnak a túléléshez. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás még jobban felerősíti az egyes területek jellegét: az esős területek még csapadékosabbak lesznek, a sivatagok még jobban kiszáradnak, s a többi. Sok vidéken a talajnedvesség hiánya és a száraz, csapadékmentes időjárás okoz problémát: nem véletlen, hogy a 2019–20-as „fekete nyáron” minden korábbinál súlyosabb erdőtüzek pusztítottak az országban.
Ausztrália „mentőcsónakja” az ország partjainál található Tasmania lehet: a sziget élen jár a víz- és szélenergia hasznosításában, területének egynegyedét pedig mezőgazdasági céllal hasznosítják, így komoly szerephez juthat katasztrófa esetén.
#5 Ír-sziget
A tanulmány szerzői az Ír Köztársaságot és Észak-Írországot egybevéve vizsgálták a Smaragd-sziget túlélési esélyeit: a terület az Egyesült Királysághoz hasonlóan gazdag csapadékban és jól megművelhető, termékeny földekben, a népsűrűség azonban jóval alacsonyabb. Ugyan a britekhez hasonlóan az írek sem járnak élen a megújuló energia használatában (az energiatermelés mindössze egyharmada származik természetes energiából), a kormány az utóbbi években komoly lépéseket tett a fenntarthatóság irányába.
