Bár a világ egyik legelzártabb országa a sajátos kommunista hagyományokra épülő Észak-Korea, azok, akiknek sikerült elmenekülniük, megdöbbentő beszámolóikkal mutatják be, miként élnek ott az emberek.
A filozófusok régóta úgy vélik, a boldogság vágya az, ami a legjobban hajt minket. Legyen szó kellemes tevékenységekről, a másokhoz való kapcsolódásról vagy a munkahelyi sikerek eléréséről, végső soron azért tesszük ezeket a dolgokat, hogy boldogok legyünk. Igen ám, de mi van, ha a személyes boldogság keresése ellentmondásba kerül egy fenntartható világ megteremtésével? A különböző termékek, elektronikai eszközök, ruhák folyamatos cserélgetésével egyre több hulladékot termelünk. A rengeteg utazással, a kalandokkal teli élettel szisztematikusan romboljuk a környezetünket. Lehet-e valaki egyszerre klímatudatos és boldog, vagy a természetvédelem óhatatlanul lemondásokkal jár?
Vannak gondolkodók, akik a jelenüknek beszélnek, míg mások elképzelései csak jóval a haláluk után válnak igazán relevánssá. Közéjük tartozik Wilhelm Reich is, a pszichológia történetének egyik legmegosztóbb figurája. Sigmund Freud ígéretes tanítványaként indult, pár évtizeddel később viszont börtönben végezte áltudományos nézetei miatt. Ő alkotta meg a szexuális forradalom kifejezést, hitt az orgazmus gyógyító erejében, és egy telefonfülke-szerű készüléket is létrehozott a rák kezelésére. Mindvégig a test érdekelte: a test, amelyre erősen hatnak az érzelmeink és a minket körülvevő politikai-gazdasági rendszerek. Mit tanulhatunk tőle a #metoo-mozgalom, a Black Lives Matter és a Covid korában? Reich kalandos életéről Olivia Laing írt csodálatos cikket a Guardianen.
„A túlhajszoltság nem megfoszt valamitől, hanem eltelít. Az erőszak leghatékonyabb formája. Nem kirekeszt, hanem kimerít. Az immunrendszerünk sem véd meg tőle” – figyelmeztetett a TEDxLibertyBridgeWomen rendezvényén tartott előadásában Kürti Tom második generációs vállalkozó. A KÜRT Akadémia intézményvezetője, tulajdonosa úgy tartja, versenyképesebbé tudnak válni cégek, ha jobban élnek együtt emberekkel. Ráadásul hamarosan nagyon sok mindent robotokkal fogunk elvégeztetni. Milyen szerep jut majd az emberiségnek a mesterséges intelligencia korában? Mitől leszünk jövőállók? Miért termelünk akkor is, ha látszólag épp nem csinálunk semmit? Hogyan tudjuk elképzelni, hogy mi minden lehetséges azon kívül, ami most van? Interjú álmatlan cégvezetőkről, Bill Gatesről és Madáchról, a változás természetéről és a 6K-ról.
Előbb-utóbb mindenki felteszi magának a kérdést: mi az élet értelme? Szakértő szerzőink a pszichológia szempontjai alapján gondolkodtak el a kérdésen, és megosztják, mire jutottak.
Teljesen természetes, hogy bizonyos emberektől félünk. Ám ezeknek az embereknek a köre társadalomról társadalomra változik. A világ nagy része a szenvedés miatt nem az egyént okolja, hanem a családot, az istent, az ártó szellemeket, a karmát, a háborút, a szegénységet vagy a bántalmazó kapcsolatokat. Az, hogy minden sikerért, kudarcért, nehézségért a személyt magát tesszük felelőssé, az emberek közti különbségek magyarázatának speciálisan nyugati módja. Így nem véletlen, hogy mindazok, akik mások támogatására szorulnak vagy kevésbé teljesítőképesek, szégyellik a problémáikat ahelyett, hogy bátran segítséget kérnének.
Megint belementél egy kapcsolatba annak ellenére, hogy a fejedben folyamatosan zúgtak a vészharangok? Mégiscsak kikérted azt a kör felest, majd másnap fejfájósan, meggyötörten, depressziósan ébredtél és átkoztad önmagad? Újra részt vettél egy vég nélküli online vitában, amivel csak azt érted el, hogy napokig rosszul érezted magad? Mindannyiunk életében vannak olyan momentumok, amiket ideje lenne máshogy csinálnunk. Minél inkább tudatosítjuk a problémás voltukat, annál nagyobb eséllyel kerülhetjük el, hogy legközelebb ismét ezekbe a hibákba essünk.
Azt mondják, pénzért nem lehet boldogságot venni. Mégis sokan ezzel kereskednek, nem is akárhogyan. Gomba módra sokasodó gyanús szolgáltatások, mindenféle gyógyító kristályok, instant tanácsokat osztogató kuruzslók duzzasztják a mára egész iparággá terebélyesedő üzletet. Honnan ered a boldogsággal kapcsolatos társadalmi megszállottságunk? És mi köze ehhez a pszichológiának?
Miközben a fél ország főzőműsorokat néz esténként a tévében, a felmérések szerint a magyar felnőttek 70 százaléka nem fogyaszt naponta zöldséget. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen üzemanyaggal látjuk el az agyunkat. Hogyan tudnánk egészségebben étkezni? Mi mindent profitálnánk belőle? A táplálkozáspszichológiai kutatások legfrissebb tanulságairól Vida Katalin pszichológust, a Babramegy című blog szerzőjét kérdeztük.
Nincs könnyű helyzetben a technológia és a kapitalizmus szorításában élő 21. századi nyugati, de minimum kelet-közép-európai ember. Bár a csapból is azt hallja, hogy mennyire szabad, mégsem képes ellenállni a rá ható társadalmi erőknek. Nem igazán tud szakítani olyan kívülről diktált szokásokkal, amelyekről maga is tudja, hogy ártanak neki. Hogyan tudunk élhetőbb életet élni, és honnan lesz elég bátorságunk hozzá?
Vagyis stratégikusnak kell lenni azzal kapcsolatban, hogy mikor alszol, mikor zuhanyzol és mikor jársz ki a mosdóba. Ezt Marissa Mayer, a Yahoo egykori vezérigazgatója nyilatkozta egy 2016-ban megjelent interjúban. Az idézet jól tükrözi azt az értékrendszert, ami egyre jellemzőbbé válik a céges-startupos világban. Hogyan vált a munkaholizmus követendő életstílussá?
Pénz nem, csak portéka cserél gazdát vasárnap a Rohamban.
