kamasz 7 - Dívány

Ha kamaszok kerülnek szóba, a bulizás, a szenvedélybetegségek, a nevelési nehézségek vagy a botrányos öltözködés jutnak eszünkbe, pedig rengeteg olyan fiatal él itthon és külföldön egyaránt, aki már kamaszkorában előrevitte a világot – gondoljunk csak Greta Thunbergre. De rajta kívül is voltak és vannak tinik, akik zsenge koruk ellenére kiválóan helytálltak az élet színpadán.

Kifejezetten összetett folyamatok zajlanak le, mire egy gyerekből kiskamasz, később „igazi” serdülő válik. Szülőként nem véletlenül érezzük magunkat egy bonyolult útvesztő kanyarulatai közt, ahol szinte csak hibázni tudunk.

Az első osztályos kis nebulók még együtt játszanak a fiúkkal, másodiktól már elindul a nemek elkülönülése, majd egészen addig „hülye” marad az ellenkező nem, amíg meg nem érkeznek az első hormonfröccsök. Nagy tévhit, hogy a felvilágosításra és az iskolai kapcsolatok szemmel tartására csak hatodik osztálytól van szükség.

Amikor megszületik, olyan apró és törékeny, el sem tudjuk képzelni, hogy a szuszogó babából valamikor magas, erős, nagyszájú és független emberi lény válik. A kamaszkorral el kell búcsúznunk a szoros testi-lelki közösségben létező gyermektől, és vele kell tartanunk a felnőtté válás útján. Nem könnyű munka.

A nyárral együtt eljött a nyári szünet is – idén azonban nagy valószínűséggel minden másképp lesz, mint ahogy elterveztük. Sok nyári tábor, fesztivál és program marad el a következő hónapokban, így nemcsak a saját, de a gyerekeink nyarát is újra kell tervezni.

A járványügyi helyzet okozta kényszerű otthonlét teljesen szembemegy a kamaszkori fejlődési feladatokkal: a szülőkről való leválással, az önállóságra való törekvésekkel – mintha egy láthatatlan ujj márciusban hirtelen stop gombot nyomott volna ezeken a folyamatokon. Azóta úgy kénytelenek élni a fiatalok, mintha kisebb gyerekek lennének? Hogyan hat a krízis azokra a serdülőkre, akiknek előtte is voltak pszichés nehézségeik? Erről beszélgettünk a Vadaskert kórház pszichológusaival, akik azt is elárulták, miért terhelnek meg minket a régóta várt enyhítések, és mire számíthatunk, amikor a tinik ismét „kiszabadulnak”.

A #Maradjotthon – hogy bírod? projektet már a Covid-19-járvány miatti iskolabezárások utáni első héten elindította az ELTE PPK Gyermekkori Pszichés Zavarok kutatócsoportja. Az ingyenesen igénybe vehető projekt kiemelt célja a fiatalok életminőségének felmérése és a pszichés jóllét segítése a Covid-19-járvány időszaka során.

Kamaszok, kisiskolások, sőt, mára már óvodások szülei számára is az egyik legfőbb aggodalom, hogy nem tölt-e túl sok időt képernyőzéssel a gyerek. Valószínűleg de. Egy amerikai pszichológusprofesszor szerint ugyanakkor nem a túl sok képernyőzés a probléma. Az csak tünete egy mélyebben meghúzódó gondnak.

2015-ben egy tinédzser fiú holttestére bukkantak, mely évek óta egy lebontásra váró ház kéményébe volt beszorulva. Baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság történt?

A vegán étrend szigorúan veszi a növényi alapú táplálkozást: minden állati eredetű ételt száműz a menüből, beleértve a tojást, a halat, a tejtermékeket, sőt, egyes vegánok mézet sem esznek. Éppen ezért fontos odafigyelni a megfelelő táplálkozásra annak, aki efféle étrendre adja a fejét – a szülőknek különösen, ha a gyerekük a vegánizmust választja.

Nincs tökéletes recept arra, hogy hogyan kommunikáljunk hatékonyan egy kamasszal, de az már ígéretes kiindulópont, ha tisztában vagyunk a gyerek aktuális elmeállapotával.

A kamaszokra jellemző kockázatvállaló, élvhajhász és stresszes viselkedést egy ideje azzal magyarázzák az okosok, hogy a tinik fejlődésben lévő agyában még nincs minden terület irányítása összeköttetésben. Korábban még a hormonok tombolására fogtuk az érzelmi hullámzásokat vagy az impulzuskontroll hiányát, And Romer agykutató szerint azonban nem ártana egy kicsit óvatosabban élni ezekkel a sztereotip megközelítésekkel.