játszótér 5 - Dívány

Megütötték a gyerekem, én pedig nem mertem szólni az anyukájának.

Mit csinál a játszótéren egy vén fazon, és főleg mit a gyerekemmel?!

​

Előfordult már, hogy a budai rakparton sétálgatva egy szembejövő kisfiúnak szó nélkül az arcába mart, majd persze sírva is fakadt rögtön.

Ha a játszó unalmas, a program néha sok, Apának néha az a legjobb buli, ha alhat egy nagyot.

Új témákat adnak az iskolaudvarok számára a médiából ismert popsztárok, valóságshow-hősök, filmkarakterek és a számítógépes játékok virtuális alakjai.

A bezártságot a gyerekek is, meg mi is eléggé unjuk már. Persze lehet otthon is rengeteg jó dolgot csinálni, de mennyivel jobb rövidgatyában rohangálni meg mászókázni.

Ma délelőtt sok olyan mamát látok, aki láthatóan jól érzi magát a bőrében, Akik nem felejtik el, hogy attól, mert anyák lettek, még nem lettek androgün angyalok.

Mit adj a gyerekre, ha esik, fúj és nyákos? Összeszedtük.

Kutyapiszok, emberi ürülék, durvuló helyi erő és trolibusz, mint veszedelem: összeszedtük a tuti helyeket, ahova inkább ne menj.

Nem minden játszótéri anyuka rossz fej. Mint kiderül, a játszótér szubjektív sztori. Ez is.

Amíg nincs gyerek, addig jelentéktelen területként tekint rá az ember, vagy nézi a sok szerencsétlent, ahogy küzd a gyerekével. Aztán amikor itt az idő, rádöbbenünk, hogy az egyik legfontosabb állomás lehet csemeténk első pár évében. Illetve a miénkben is.