Nehéz eldönteni, hogy valóban szerelem volt-e Szabó Dezső és Kaffka Margit között: Szabó Dezső visszaemlékezéseiben egy jó szót sem olvashatunk az írónőről.
Kedvenc regényeink helyszínei gyakran olyan városok vagy országok, amelyeket ismerünk, vagy akár jártunk is ott, de legalábbis el tudjuk helyezni a térképen. Akadnak azonban olyanok, amelyeket teljes egészében az író talált ki, ő építette fel az adott helyszínt fejben az első fűszáltól az ott érvényes szabályokon át az öltözködési szokásokig. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te emlékszel-e, hogy melyik kitalált helyszín melyik híres regényben szerepel.
Mikszáth Kálmán titokban, szülői beleegyezés nélkül házasodott össze Mauks Ilonával, két év után azonban elváltak: az író azt állította, mást szeret. De miért kérte meg ismét volt felesége kezét nyolc év múlva?
Babits Ildikó 13 évesen tudta meg, hogy örökbe fogadták. Soha nem tudta feldolgozni, hogy nem Babits Mihály vér szerinti lánya, anyjával pedig 19 éves korára végérvényesen megromlott a kapcsolata.
Ady Endrét, amíg lehetett, felesége, Boncza Berta Veres Pálné utcai otthonukban ápolta, a halál azonban a Liget Szanatóriumban érte 1919. január 27-én. Halálának évfordulóján a költő életének utolsó szakaszát idézzük fel.
Gárdonyi Géza titkosírással írt naplójának megfejtésével fél évszázadig hiába próbálkoztak. Amikor viszont fia hagyatékából újabb különös, ismeretlen írással írt szövegek kerültek elő, megoldódott a rejtély.
Talán még az irodalomkedvelőknek is olykor fejtörést okoz, hogy visszaemlékezzenek, egy-egy mű melyik országban, városban, esetleg kitalált helyszínen játszódik, hiszen sokszor inkább a történetre a szereplőkre fókuszálunk az olvasás során. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, neked mennyire maradtak meg a klasszikus irodalmi helyszínek az emlékezetedben.
A leghíresebb magyar költők versei közül válogattunk – bizonyára te is ismered őket, ám az már nem olyan biztos, hogy pár szóból is felismered, melyikről van szó.
A 2026. január 10-én elhunyt svájci író, Erich von Däniken könyveit világszerte 32 nyelven, több mint hetvenmillió példányban adták el. Az „ősi idegenek” elméletéről elhíresült író múltjában azonban sötét foltok is akadtak.
Bár Bernard Shaw Pygmalion című darabja – amely a világhírű My Fair Lady alapjául szolgált – nem önéletrajzi vonatkozású, az ő házasságát sem mondhatjuk átlagosnak: feleségéhez csak szellemi kapcsolat fűzte.
A magyar irodalomban számos ikonikus szereplőt találunk, sokukkal iskolai tanulmányaink vagy az olvasás szeretete okán találkoztunk. Ebben a kvízünkben olyan kérdéseket teszünk fel, amelyekben arra vagyunk kíváncsiak, kitalálod-e, melyik karakter nem szerepel az adott regényben.
Arany János még a legszerelmesebb versében is „pályatársának” nevezte feleségét, önmagára pedig Ercsey Julianna „hív barátja”-ként utalt.
