Babits Ildikó 13 évesen tudta meg, hogy örökbe fogadták. Soha nem tudta feldolgozni, hogy nem Babits Mihály vér szerinti lánya, anyjával pedig 19 éves korára végérvényesen megromlott a kapcsolata.
Ady Endrét, amíg lehetett, felesége, Boncza Berta Veres Pálné utcai otthonukban ápolta, a halál azonban a Liget Szanatóriumban érte 1919. január 27-én. Halálának évfordulóján a költő életének utolsó szakaszát idézzük fel.
Gárdonyi Géza titkosírással írt naplójának megfejtésével fél évszázadig hiába próbálkoztak. Amikor viszont fia hagyatékából újabb különös, ismeretlen írással írt szövegek kerültek elő, megoldódott a rejtély.
Talán még az irodalomkedvelőknek is olykor fejtörést okoz, hogy visszaemlékezzenek, egy-egy mű melyik országban, városban, esetleg kitalált helyszínen játszódik, hiszen sokszor inkább a történetre a szereplőkre fókuszálunk az olvasás során. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, neked mennyire maradtak meg a klasszikus irodalmi helyszínek az emlékezetedben.
A leghíresebb magyar költők versei közül válogattunk – bizonyára te is ismered őket, ám az már nem olyan biztos, hogy pár szóból is felismered, melyikről van szó.
A 2026. január 10-én elhunyt svájci író, Erich von Däniken könyveit világszerte 32 nyelven, több mint hetvenmillió példányban adták el. Az „ősi idegenek” elméletéről elhíresült író múltjában azonban sötét foltok is akadtak.
Bár Bernard Shaw Pygmalion című darabja – amely a világhírű My Fair Lady alapjául szolgált – nem önéletrajzi vonatkozású, az ő házasságát sem mondhatjuk átlagosnak: feleségéhez csak szellemi kapcsolat fűzte.
A magyar irodalomban számos ikonikus szereplőt találunk, sokukkal iskolai tanulmányaink vagy az olvasás szeretete okán találkoztunk. Ebben a kvízünkben olyan kérdéseket teszünk fel, amelyekben arra vagyunk kíváncsiak, kitalálod-e, melyik karakter nem szerepel az adott regényben.
Arany János még a legszerelmesebb versében is „pályatársának” nevezte feleségét, önmagára pedig Ercsey Julianna „hív barátja”-ként utalt.
Ady és Kosztolányi soha nem kedvelték egymást: Ady lesújtó kritikát írt költőtársa első verseskötetéről, Kosztolányi pedig 1929-ben támadta meg az akkor tíz éve halott Adyt.
Szerb Antal, a magyar irodalom egyik legnagyobb tudású és máig egyik legnépszerűbb alkotója még 43 éves sem volt, amikor a balfi kényszermunkatáborban nyilas suhancok halálra verték.
Gyulai Pál, a 19. század szigorú és mindenható kritikusa nem szívelte a női irodalmat. Petőfi munkásságának első méltatóját megigézte a költő özvegye, de miután Szendrey Júlia máshoz ment feleségül, Gyulai „csekély tehetséggel bíró beszélyírónőnek” nevezte – és feleségül vette Júlia húgát.
