A Petőfi Irodalmi Múzeumban december 31-ig látható a Jókai 200 – Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz című kiállítás. Ellátogattunk a tárlatra, ahol meglepő tényekre derült fény az íróval kapcsolatban.
Gyermekkorunkban nagyszerű történeteket olvashattunk akár iskolán kívül is: a kötelezők mellett számtalan lenyűgöző ifjúsági regény látott napvilágot már évtizedekkel ezelőtt is. Akár magyar szerzők, akár külföldi írók történeteit olvassuk, különleges helyszínekre utazhatunk, drámai események középpontjában találhatjuk magunkat, vagy kacaghatunk egy jót. Kvízünkkel most időutazásra hívunk: mennyire emlékszel a klasszikus ifjúsági regényekre?
Lev Tolsztoj feleségét az utókor sokáig hisztérikus és anyagias nőszemélynek tartotta, aki olyannyira pokollá tette férje életét, hogy az öregkorában kénytelen volt megszökni otthonról. Valójában azonban szinte minden teendő Szofjára hárult a házasságban: tizenhárom gyermeket szült, emellett a pénzügyektől kezdve a gyerekek gondozásán át a Háború és béke kéziratának hétszeri lemásolásáig minden teher az ő vállát nyomta.
Sokan hiszik, hogy a Biblia az, de valójában máshonnan származik az irodalom első ismert alkotása.
Ha szereted a költészetet, ez a kvíz biztosan elnyeri a tetszésed: a magyar és a világirodalom remekeiből válogattunk verssorokat, ám kihagytunk belőlük egy-egy szót – színeket. A feladatod az, hogy kitaláld, a verssorban mi kerül a kipontozott rész helyére.
Jókai munkássága legalább annyira megosztó az irodalomkedvelők körében, mint Petőfié: van, aki nagyon kedveli a részletgazdag tájleírásokat, mások nem szeretik a terjengősségét. Egy biztos: nincs olyan diák Magyarországon, aki ne tanulna a híres íróról, vagy ne nézne meg a műveiből készült filmek közül legalább egyet. Kvízünkben most arra vagyunk kíváncsiak, mennyire emlékszel Jókai regényeire.
Herczeg Ferenc a nőket leginkább dísznek és játékszernek tekintette, a házasságra is csak negyvenöt évesen szánta el magát – választottja pedig korát tekintve akár a lánya is lehetett volna.
Füst Milán és Jaulusz Erzsébet közel hatvan éven át tartó érzelmi kapcsolatát az állandó közeledés és távolodás jellemezte. „Jobb nélküle, mint vele – de ehhez az érzéshez az is kell, hogy ő – legyen” – foglalta össze kapcsolatuk lényegét 1923-ban az író.
Balassi Bálint sejtette, hogy „nem mindenkit hevít úgy a szerelem tüze talám, mint őtet”, házasságára azonban leginkább anyagi okok miatt került sor. A frigy nem tartott sokáig, de annál nagyobb botrányt okozott.
Az 1920-as, 30-as években dédanyáink, ha a vasárnapi ebéd után némi kikapcsolódásra vágytak, a magazinok lapozgatása közben egészen biztosan találkoztak Bethlen Margit nevével. Bethlen István miniszterelnök felesége ugyanis amellett, hogy rendszeresen szerepelt az újságokban mint a magyar „first lady” és a társasági élet egyik legfontosabb szereplője, saját jogán is igyekezett kivívni az olvasók elismerését: novellákat, színműveket és meséket írt.
Az 1957-ben Nobel-díjjal jutalmazott Albert Camus nemcsak könyveiben vallotta a szabadság mindenek felett való szerepét, hanem magánéletében is: a sármos író nem volt a hűség mintaképe.
Friss hazai felmérések szerint a magyar munkavállalók kétharmada hiányolja munkahelyén a mentális egészség támogatását. Pedig a stressz, a kiégés és a túlterheltség már nem csupán egyéni nehézség – kezd kollektív problémává duzzadni.
