Eddig rosszul tudtuk: valójában ez volt az első irodalmi mű a világon

Olvasási idő kb. 2 perc

Sokan hiszik, hogy a Biblia az, de valójában máshonnan származik az irodalom első ismert alkotása.

A világirodalom legkorábbi fennmaradt, írott irodalmi emléke ugyanis az ókori Mezopotámiában született meg.

Ez az első irodalmi alkotás

A Gilgames-eposz az, amit az első irodalmi műként tartanak számon, bár van néhány rövidebb szöveg – például a Kes-himnusz és a Suruppak intelmei –, amely még annál is régebbi.

A világ első irodalmi műve a Gilgames-eposz
Fotó: Luis Alvarez / Getty Images Hungary

A Múlt-kor történelmi magazin megemlíti, hogy először valószínűleg Kr. e. 1800 és 1600 között írták le a történeteket, s bár az egyes részek külön-külön keletkeztek, úgy rendezték el őket, hogy egy teljes egészt adjanak ki, elejével és végével együtt. 

Ezt érdemes tudni a szereplőkről

A szereplőket eleinte történelmi személyekről mintázták: Gilgames Uruk királya volt az i. e. 27. században, aki Ninszun istennő és Lugalbanda gyermekeként született. Az eposz szerint kétharmad részben isten, egyharmad részben pedig ember volt. Kezdetben népe nem szerette, mert

Idézőjel ikon

túl erőskezű és kegyetlen volt, de megpróbáltatásai végére bölcs uralkodó vált belőle.

A mű legteljesebb változata Ashur-bán-apli, az asszír király i. e. 7. században épített ninivei könyvtárban fennmaradt táblákon lelhető fel.

Hatott a legnagyobb művekre is

A Gilgames-eposz azonban nemcsak a terjedelme és a története miatt számít jelentősnek, hanem azért is, mert

több évezreden át éreztette a hatását.

Úgy tartják, hogy ez a mű komolyan inspirált más ókori irodalmi alkotásokat, többek között olyan remekműveket, mint az Iliász (Akhilleusz alakjával), az Odüsszeia, vagy akár a Héber Biblia (például az özönvíz-történet már a Gilgamesben is szerepel). Ezek pedig mind olyan alkotások, amelyeknek máig meghatározó szerepe van az irodalomban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hegedűs Barbara
Hegedűs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.