Nem hitted volna, hogy milyen céllal írták eredetileg Nils Holgersson történetét

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az itthon is nagy népszerűségnek örvendő Nils Holgersson-történet, amely a 20. századi svéd irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, eredetileg nem egyszerű mesekönyvnek, de még csak nem is szépirodalmi műnek készült, hanem az iskolai tananyag részének szánták.

A svéd nemzetiségű Selma Lagerlöf az első nő a világon, aki irodalmi Nobel-díjban részesült. Világszintű hírnevet az eredetileg gyerekeknek szánt, de a felnőttek körében is nagy sikert arató könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországos át hozott neki, amelyben a történet főszereplője, a svéd kisfiú, Nils egy varázslat folytán nagyon apró méretűre változik, és hirtelen elkezdi megérteni az állatok beszédét.

Így kerül kapcsolatba házi libájukkal, aki a szabadság és a világlátás vágyától fűtve csatlakozik egy észak felé tartó vadlúdcsapathoz az apró emberrel, Nils Holgerssonnal a hátán. A könyv, és a belőle készült rajzfilmes adaptáció

Idézőjel ikon

nemcsak Svédországban, de egész Európa-szerte, így Magyarországon is nagy sikert arattak.

Lagerlöf könyvének sokszínűsége

A könyv számos szépirodalmi és gyerekirodalmi elismerést kapott, és örökre beírta magát a svéd irodalom történetébe, ám elsőre nem is gondolnánk, hogy

eredetileg iskolai tankönyvnek készült.

2 groups of geese flying in different directions
Csapatban vonuló vadludak, akárcsak a Nils Holgersson-történetben
Fotó: Howard Berman / Getty Images

A 20. század fordulójának környékén Selma Lagerlöf egy földrajz oktatására használatos tankönyv megírására kapott felkérést, ám a száraz, iskolai stílus helyett ő egy csodálatos, mesés utazáson keresztül kívánta végigkalauzolni a gyerekeket Svédország jellegzetes tájain. A könyvet 1907-ben mutatták be, és egyből elnyerte a közönség tetszését.

Sokkal több Nils Holgersson történeténél

Az elkészült könyv végül sokkal több lett, mint egyszerű iskolai tankönyv. A madártávlatból bemutatott svéd vidékeken nemcsak a földrajzi adottságokat tárja elénk az írónő, hanem megismerhetjük az ott élő embereket, szokásaikat, viselkedésüket, mindennapi cselekvéseiket és problémáikat is.

Nils Holgersson csaknem egy évig utazik a vadludakkal, és ezalatt Svédország felfedezése mellett egy felnövéstörténetnek is a tanúi lehetünk. A szeleburdi kisfiúból, aki minden szabadidejében rosszaságokon törti a fejét, érett kamasz lesz, akit az utazás, a svéd tájak és lakóinak megismerése, valamint az állatok világa számos dologra megtanít.

Kapcsolódó: Kevesen tudják, de Selma Lagerlöf kész lett volna visszaadni irodalmi Nobel-díját.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.