Kevesen tudják: Hamlet már Shakespeare előtt 500 évvel is létezett

Modern men with cauliflower. "To be or not to be... vegeterian"
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A nagy drámaszerző, William Shakespeare neve mindenkinek ismerős. Azt azonban kevesen tudják, hogy híres drámájának, a Hamletnek történetét nem egészen ő találta ki. A szálak több száz évvel korábbra nyúlnak vissza, és a skandináv népi kultúra elevenedik meg általuk.

A drámairodalom talán világszinten is legismertebb szerzője, William Shakespeare ötvenkét éves élete alatt számos színpadi művet alkotott, de a vígjátékok, történelmi királydrámák és a tragédiák mellett a szonettekkel is örökre beírta magát az emberi kultúra történetébe.

Hamlet ma is népszerű

Hamlet neve mindannyiunknak ismerősen csenghet iskolai tanulmányaink idejéből, vagy akár színházi előadásokból is, hiszen

Idézőjel ikon

a híres drámaíró műve ma is az egyik legtöbbet játszott drámának számít szerte a világon, és Magyarországon is.

Illustration from 19th century.
A Hamlet szerzője, William Shakespeare
Fotó: clu / Getty Images

Érdekes, hogy bemutatójának időpontja nem ismert pontosan, becslések alapján 1599 és 1602 között kerülhetett rá sor Londonban, és azt sem szokták sokan tudni, hogy még ekkoriban sem volt a világ számos pontján magától értetődő, hogy nők is szerepelhetnek színpadon.

Kevesen ismerik Shakespeare karakterének eredeti történetét

A dráma történetének eredetét sokkal kevesebben ismerik, pedig a főszereplő személye nem az író fejéből pattant ki: Hamlet, a dán királyfi karaktere jóval megelőzi Shakespeare korát.

A főszereplő alakja egészen a skandináv népi mesevilágig vezethető vissza, nevének formája kicsit eltérő alakban élt a nép ajkán.

Amleth története feltehetőleg már évtizedek óta hagyományozódott szájról szájra, amikor a 12. század végén, 13. század elején egy Saxo Grammaticus nevű szerző a Gesta Danorum című tizenhat kötetes, latin nyelvű munkájában leírta Vita Amlethi, vagyis Amleth Élete címmel.

Ez az első írásos nyoma Hamlet történetének, ami szereplőiben és eseményeiben is számos ponton megegyezik Shakespeare későbbi drámájával, így az irodalomtudósok úgy vélik, az angol szerző ezt a skandináv történetet vette alapul drámája elkészítésekor.

Még érdekesebb kérdés, hogy vajon hogyan találkozhatott a művel? A tudományos álláspontok szerint eredetiben nem olvashatta azt, egyes feltételezések szerint Amleth történetének egy korábbi, francia feldolgozása jutott el az angol drámaíróhoz.

Egy korábbi Hamlet előadás Angliában

Sokkal nagyobb tudományos egyetértés van abban, hogy még Angliában sem Shakespeare volt az első, aki színre vitte a dán királyfi történetét. Bár a dráma szövege nem maradt ránk, de feljegyzésekből feltételezhetjük, hogy a híres író pályatársa, Thomas Kyd néhány évvel Shakespeare előtt egy angol nyelvű előadást készített Amleth királyfi történetéből, amit sikeresen be is mutattak.

Legnagyobb valószínűség szerint Shakespeare ezen az előadáson keresztül ismerte meg a történetet, ami aztán az ő feldolgozásában futott be világsikert, és kölcsönzött neki máig töretlen hírnevet. Egyes irodalmárok azt sem zárják ki, hogy Kyn és Shakespeare közösen dolgoztak az Ős-Hamlet néven elhíresült dráma szövegén.

Shakespeare munkássága kapcsán több tévhit is él a köztudatban, állítólag a híres erkélyjelenet sem úgy zajlott, mint azt sokan gondolják.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?