Kevesen tudják: Hamlet már Shakespeare előtt 500 évvel is létezett

Modern men with cauliflower. "To be or not to be... vegeterian"
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nagy drámaszerző, William Shakespeare neve mindenkinek ismerős. Azt azonban kevesen tudják, hogy híres drámájának, a Hamletnek történetét nem egészen ő találta ki. A szálak több száz évvel korábbra nyúlnak vissza, és a skandináv népi kultúra elevenedik meg általuk.

A drámairodalom talán világszinten is legismertebb szerzője, William Shakespeare ötvenkét éves élete alatt számos színpadi művet alkotott, de a vígjátékok, történelmi királydrámák és a tragédiák mellett a szonettekkel is örökre beírta magát az emberi kultúra történetébe.

Hamlet ma is népszerű

Hamlet neve mindannyiunknak ismerősen csenghet iskolai tanulmányaink idejéből, vagy akár színházi előadásokból is, hiszen

Idézőjel ikon

a híres drámaíró műve ma is az egyik legtöbbet játszott drámának számít szerte a világon, és Magyarországon is.

Illustration from 19th century.
A Hamlet szerzője, William Shakespeare
Fotó: clu / Getty Images

Érdekes, hogy bemutatójának időpontja nem ismert pontosan, becslések alapján 1599 és 1602 között kerülhetett rá sor Londonban, és azt sem szokták sokan tudni, hogy még ekkoriban sem volt a világ számos pontján magától értetődő, hogy nők is szerepelhetnek színpadon.

Kevesen ismerik Shakespeare karakterének eredeti történetét

A dráma történetének eredetét sokkal kevesebben ismerik, pedig a főszereplő személye nem az író fejéből pattant ki: Hamlet, a dán királyfi karaktere jóval megelőzi Shakespeare korát.

A főszereplő alakja egészen a skandináv népi mesevilágig vezethető vissza, nevének formája kicsit eltérő alakban élt a nép ajkán.

Amleth története feltehetőleg már évtizedek óta hagyományozódott szájról szájra, amikor a 12. század végén, 13. század elején egy Saxo Grammaticus nevű szerző a Gesta Danorum című tizenhat kötetes, latin nyelvű munkájában leírta Vita Amlethi, vagyis Amleth Élete címmel.

Ez az első írásos nyoma Hamlet történetének, ami szereplőiben és eseményeiben is számos ponton megegyezik Shakespeare későbbi drámájával, így az irodalomtudósok úgy vélik, az angol szerző ezt a skandináv történetet vette alapul drámája elkészítésekor.

Még érdekesebb kérdés, hogy vajon hogyan találkozhatott a művel? A tudományos álláspontok szerint eredetiben nem olvashatta azt, egyes feltételezések szerint Amleth történetének egy korábbi, francia feldolgozása jutott el az angol drámaíróhoz.

Egy korábbi Hamlet előadás Angliában

Sokkal nagyobb tudományos egyetértés van abban, hogy még Angliában sem Shakespeare volt az első, aki színre vitte a dán királyfi történetét. Bár a dráma szövege nem maradt ránk, de feljegyzésekből feltételezhetjük, hogy a híres író pályatársa, Thomas Kyd néhány évvel Shakespeare előtt egy angol nyelvű előadást készített Amleth királyfi történetéből, amit sikeresen be is mutattak.

Legnagyobb valószínűség szerint Shakespeare ezen az előadáson keresztül ismerte meg a történetet, ami aztán az ő feldolgozásában futott be világsikert, és kölcsönzött neki máig töretlen hírnevet. Egyes irodalmárok azt sem zárják ki, hogy Kyn és Shakespeare közösen dolgoztak az Ős-Hamlet néven elhíresült dráma szövegén.

Shakespeare munkássága kapcsán több tévhit is él a köztudatban, állítólag a híres erkélyjelenet sem úgy zajlott, mint azt sokan gondolják.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.