Az Amerikai Egyesült Államok akkor még csak leendő elnöke azért maradt le egy repülőről a második világháborúban, mert amíg elment a toalettre, valaki elfoglalta helyét.
A Mester becenevű, francia származású náci tiszt, Louis Feutren magas rangú osztagvezetőként szolgált az SS-ben a második világháborúban. 1945-ben nincstelenül szökött Nagy-Britanniába, majd egy tekintélyes ír magániskola franciatanárává vált.
Hoover elnök nagyon gyanúsnak tartotta Albert Einsteint, a relativitáselmélet kidolgozóját: több mint húsz éven figyelte meg őt ezért az amerikai titkosszolgálat, az évek során pedig több mint 1000 oldalnyi irat gyűlt össze róla.
Mi, magyarok, csak „Jugóként” emlegetjük a királyságként induló, széteséséig pedig szövetségi köztársaságként működő Jugoszláviát. A rendszerváltás előttről mindannyiunknak vannak róla emlékei, de arról kevesebbet tudunk, mi történt pontosan 1991-től, és milyen hősies erőfeszítések árán hoztak létre egy alagutat, amely tízezreknek jelentette a menekülést.
Henry Ford azt gondolta, elég elindítania egy kampányt a nemzetközi sajtóban, valamint meggyőzni a befolyásos politikusokat, és a világháborúnak vége lesz.
A 355-ös számú kém a legenda szerint segített George Washingtonnak megnyerni a függetlenségi háborút – a kémnőről azonban olyan keveset tudunk, hogy egyesek megkérdőjelezik már létezését is.
A második világháború európai végének egyik legnagyobb hatású fotója egy alig kamaszkorba lépett, egyenruhás német katonafiút ábrázol, aki keservesen zokog, mert rájött, országa elveszítette a harcot. A fénykép világszerte híressé lett, a rajta szereplő fiú, Hans-Georg Henke és a képet készítő amerikai fotóriporter, John Florea azonban egészen másképp emlékeztek annak készítési körülményeire.
Számos bizarr harcászati és taktikai döntés született a történelem során, az egyik legkülönösebb azonban kétségkívül II. Kambüszész perzsa király nevéhez fűződik, aki macskákat soroztatott be hadseregébe, amikor Egyiptom bevételére készült. A furcsa döntés nagyon is hasznosnak bizonyult.
A második világháború egyik legkülönösebb hőse volt Alekszej Mareszjev szovjet pilóta, aki mindkét lábát elvesztette egy csatában, mégis folytatta a repülést, és testi fogyatékossága dacára tizenegy német gépet lőtt le.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Minden idők egyik legnagyobb női harcosa, Dzsingisz kán ükunokája, Khutulun mongol hercegnő a csatatéren és a birkózás tudományában is jeleskedett, utóbbiban a férfiakat is maga alá gyűrte (szó szerint); apja, Kaidu kán oldalán harcolt, aki hadvezérré nevezte ki.
Az amerikaiak és az oroszok ádáz hidegháborús ellenfelekként élnek a köztudatban, pedig nem mindig volt ellenséges a két ország viszonya. Részben az orosz birodalom támogatásának köszönhető, hogy az amerikai polgárháború idején a nagy európai hatalmak távol maradtak a konfliktustól, az USA visszanyerhette egységét, és nem fejlődött világméretű konfliktussá a háború.
