Számtalan mítosz lengi körül a rettegett japán árnyékharcosokat, talán nincs olyan ember, legyen bármilyen nemzetiségű, aki ne hallott volna róluk. De az már kevésbé ismert, hogy nők is lehettek nindzsák.
A karácsonyfa-állítás történelméről rengeteg ismeretünk van, azonban az, hogy melyik korokban mivel díszítették elődeink a fenyőt, kevésbé ismert. A Szentendrei Skanzen muzeológusa, Batári Zsuzsanna segítségével kalauzolunk végig az ünneplés kevésbé ismert oldalán.
Bár számtalan mém és vicc született a világ egyik utolsó diktatúrájának néha komikus fizimiskájú vezetőjével kapcsolatban, azt nem szabad elfelejteni, hogy a keleti ország bizony valóban nagy fenyegetést jelenthet a jelenlegi világrendre.
A történelmet mindig a győztesek írják. Hozzá kell tennünk azt is, hogy mindig a férfiak. Így lehet, hogy a történelemkönyvekből és a hősök közül hiányoznak azon nők nevei, akik rengeteget tettek a hazáért. Az egyik ilyen név Rozgonyi Cicelle-é.
Európai is van a világ tíz legveszélyesebb országának listáján, ráadásul olyan helyeket utasított maga mögé, mint Irak, Szudán vagy Szomália. A húszas rangsorban még további két kontinensbeli országot is találunk olyanokkal versenyben, mint Észak-Korea, Mali vagy Kolumbia. De vajon mitől olyan veszélyesek, és miért nem tanácsos ezekre a helyekre ellátogatnunk?
Az emberiség a történelem kezdete óta alkalmazott állatokat hadászati célokra, olykor egészen különös módokon: ezek közé tartozik a szovjet hadvezetés ötlete a második világháború idején, mely szerint a Moszkva felé nyomuló német páncéloshadosztályokat különleges kiképzett, bombával felszerelt kamikazekutyák segítségével állítsák meg. A kegyetlen terv papíron jó ötletnek tűnhetett, élesben azonban nem éppen úgy sült el, mint várták.
Az atomkísérletek nem értek véget a Japán elleni bombatámadásokkal: a hidegháborús esztendők atomfegyverkezéséhez hozzátartozott az a mintegy száz robbantás, melyet az amerikai kutatók végrehajtottak.
A Netflix Transatlantic című filmjében szereplő örökösnő, Mary Jayne Gold a valóságban is hősiesen kiállt az üldözöttekért, és igazi példaképpé vált.
Ha a drónokra gondolunk, a legtöbben úgy véljük, egy nagyon friss technológiáról van szó, pedig ez csak részben igaz. A valóságban ugyanis a drónok történelme több mint egy évszázadra tekinthet vissza, már az első világháborúban fejlesztették ezeket az eszközöket!
A két atombomba ledobását követően Amerika próbálta eltussolni azt, milyen következményei vannak az újfajta fegyver alkalmazásának: a sugárbetegség létezését is tagadták.
A második világháború során olyan sok civil és katona vesztette életét, hogy rengeteg gyermek elárvult. Akit nem tudtak rokonoknál elhelyezni, bizony árvaházakban kötöttek ki.
Háborúban az étel nem annyira sokadlagos, mint azt először gondolnánk: a katonák üres hassal harcolni sem voltak képesek, így nagyon fontos volt, hogy megfelelő élelmiszer-ellátásukról is gondoskodjanak.
