Rengeteg tanulmány szól a hála pozitív hatásairól, miközben a szakemberek jóval kevesebb figyelmet fordítanak a szeszélyekre és hóbortokra. A hóbortosság lelki szabálytalanság, az érzések, vágyak, gondolatok ugrása, része a humornak, a kis bolondságok pedig nagyban hozzájárulhatnak az örömteli mindennapokhoz.
„Nem szerencsés azzal az elhatározással indítani egy írói feladatot, hogy már megint rettenetesen vissza van esve az emlékezetpolitika, tenni kéne valamit. Ez így nem működik, ez tanmese” – vallja Závada Pál, aki úgy képes megmutatni a budaörsi németek több mint két évszázados, azóta gyakran elhallgatott-elferdített történetét, hogy az olvasó sok mindent megtud, mégsem érzi egy pillanatig sem didaktikusnak a szöveget. Ez nem véletlen, hiszen nem szokványos fotóskönyv a Wanderer. Miben lelte különös örömét a szerzője, miközben dolgozott rajta? Humorra való nyitottságról, botcsinálta krónikásokról és óriási táskamagnetofonokról beszélgettünk a Kossuth- és József Attila-díjas íróval.
„De hát… de hát te két hónapig csak fingorásztál és káromkodtál! Ne legyél igazságtalan, mert menstruáltam is, és azt is az emberek orra alá dörgöltem” – veti fel Benedek Ágota frissen megjelent Rumbarumbamm: ez egy kibaszott karanténnapló című könyvében, amely jóval több altesti poénok masszív gyűjteményénél. A tévésorozatok, filmek, reklámok írásával foglalkozó szerző úgy tud megnevettetni (és meghatni is!) a szövegeivel, amire nem igazán számítasz ebben a félresikerült 2020-as évben. Arányérzékről, börtönbeli vezérleszbikusokról és a valóság dramatizálásáról beszélgettünk, miközben pont eggyel több pénisszel kapcsolatos mondást tanultam meg, mint amennyit eredetileg terveztem.
A június 3-án kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon mutatja be első novelláskötetét a költészetéről, színdarabfordításairól és nyelvészeti munkásságáról ismert Nádasdy Ádám. A szakállas Neptun főhősei egytől egyig meleg férfiak: teljesen átlagos emberek, akik az előítéletek miatt mégis rendkívüli helyzetekben találják magukat. Hogyan boldogulnak a ’60-as, ’70-es, ’80-as években, amikor gyakran „csak egy villanásnyi szájösszeérintés lehet a csók, előrehajolva, mintha egymás cipőfűzőjét akarnák megkötni”? Erről beszélgettünk a szerzővel, aki azt is elárulta, hogy a direkt pátosz helyett miért a humor és a sok párbeszéd jellemző a szövegeire.
A netes mémek nemcsak az online kommunikáció szerves részét képezik manapság, hanem egyre több pszichológiai kutatás is irányul a működési mechanizmusaik feltárására. Első pillantásra nem is gondolnánk, hogy az egyszerű képek és feliratok mögött egészen komplex lélektani jelenségek is meghúzódhatnak. Hogyan befolyásolja a személyiségünk, a mentális állapotunk, hogy miként észleljük őket? Ezt igyekezett feltérképezni egy nemrég publikált izgalmas kutatás.
„Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.” Kell a humor, most jobban, mint bármikor. Önvédelmi reflex, hogy a nyomorunkon, visszás helyzeteken, tehetetlenségen is képesek vagyunk viccelődni, megállíthatatlanul nevetni. Kerpel Éva nemzetközi mediátor írása.
Talán te is kerültél már olyan helyzetbe, hogy bántónak éreztél egy viccet és amikor ezt kifejezted, még azt is a fejedhez vágták, hogy nincs semmi humorérzéked. Pszichológiai kutatások szerint azonban minimum négyféle humor létezik, és bizony sok tréfa mögött agresszió állhat. A cikkből megtudhatod, hogy rád milyen humor jellemző, és arra is választ kaphatsz, hogy kik hajlamosak ugyanazt a poént ezerszer is elmesélni.
A srác negyedóra késéssel jelent meg az első találkozónkon, baseballsapkát és macinacit viselt. Amikor elkezdtünk beszélgetni, folyton a szavamba vágott, és háromszor is kijavított, ha szerinte nem jól mondtam valamit. Bárhogy is ellenkeztem, mindig hosszan kifejtette, hogy éppen mit is gondolok vagy érzek „valójában”. Végig kellett hallgatnom az összes ivós történetét, majd viszonylag hamar elbúcsúzott, mondván, hogy megígérte az édesanyjának, hogy kettesben töltik az estét.
Nem lehet akármikor az udvaron tenni-venni. Hiába rügyeznek odakint a fák, hiába van először jó idő a téli hónapok után. „Nagypénteken nem illik kertészkedni.” Mit szólnának a szomszédok? Ez a családjában elhangzott mondat ihlette Czakó Zsófia bemutatkozó prózakötetének címét. A szerzővel narancslés hittanórákról, árnyékokból összeálló orosz tankokról és félig ismert nagyszülőkről beszélgettünk, no meg a jó öreg megfelelési kényszerről, amit, hiába nő fel közben, akkor sem képes a szülővárosában hagyni az ember.
Éreztél már olyat egy téthelyzet előtt, hogy az összes sejtedben tombolni kezd a szorongás? Rettegtél már attól, hogy menten elájulsz, elsírod magad, vagy kiereszted az anyagcseretermékeidet? Én is tapasztaltam már meg hasonlót. De azt is megtanultam, hogy a félelmeim makacs üldözők: az állandó meneküléssel nem tudom lerázni őket, viszont nagyon messzire tudok távolodni attól az embertől, aki lenni szeretnék.
Gondolj arra az ismerősödre, akinek szerinted a legjobb a humora. Milyen nemű ember képe jelent meg előtted? Sokaknak jó eséllyel rögtön egy férfi jut az eszébe, mert napjainkban is tartja magát az a vélekedés, hogy a férfiak inkább képesek megnevettetni másokat, mint a nők. Bár ezt a sztereotípiát nemtől függetlenül szinte mindenki belsővé teszi, ettől még nem feltétlenül igaz.
Ugye, milyen elragadóak a humoros emberek? Szinte mindannyian keressük azoknak a társaságát, akik sokat nevetnek, vidámak, kiegyensúlyozott derűvel élik az életüket. Jó a társaságukban lenni, és ők is élvezik, hogy olyanok, amilyenek. De hogyan lesz a rengeteg derűből erős immunrendszer és ellenálló személyiség?
