Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.” Kell a humor, most jobban, mint bármikor. Önvédelmi reflex, hogy a nyomorunkon, visszás helyzeteken, tehetetlenségen is képesek vagyunk viccelődni, megállíthatatlanul nevetni. Kerpel Éva nemzetközi mediátor írása.
Egymást és egymás helyzetét jól ismerő emberek között a humorba beleférhet egy kis csipkelődés is, hiszen akinek szól, jó esetben tudja, hogy nem akarják bántani. Ettől még nem esik jól, de az emberek többsége úgy érzi, ki lehet bírni.
Aki ahhoz van szokva, hogy otthon vagy baráti körben jól bírják az ő humorát, élesebb nyelvét, az gyakran meglepődik, ha ugyanezt idegenek sértőnek, bunkónak találják. De most a családban sem ártana jobban vigyázni: napi 24 óra együttlét során sok lehet egy bizonyos helyzetben minden alkalommal elsütött csipkelődés, egymás kinevetése. Ami hetente egyszer még elviselhető, gyakran ismételve méregként hat: mérgezi azt, akinek szól, és tartósan megmérgezheti a kapcsolatot.
Amikor a boltokban, utcán vagy nyilvános fórumokon – vagyis ismeretlen emberekkel kommunikálva – próbálkozunk élesebb humorunk csillogtatásával, akaratlanul megbánthatjuk a többieket. A saját tapasztalataink alapján vannak feltevéseink másokról. Az emberek elég jelentős hányada így működik: úgy gondolja, hogy egy adott helyzetből csak egyetlen logikus következtetés vonható le.
Egy gyógyszerész felháborodik és indulatosan beszól amiatt, hogy valaki most füldugót akar venni, miközben a patika legfontosabb funkciója a gyógyszerek kiadása. Nem tudhatja, hogy aki a füldugóért állt be a sorba, éjszaka az online megrendelt élelmiszereket dobozolja, és nappal nem tud otthon aludni, mert otthon vannak a gyerekei, meg persze a szomszédban is mindenki. Vagy egyszerűen egy olyan, most joggal szorongó ember, aki bármilyen kis zajra felébred, és a kialvatlanság tovább növeli a szorongását. Tudja, mert már két hete nem alszik.
Az élelmiszerboltban az eladó viccesnek, kedveskedőnek szánva rászól a hatvanon felüli vevőre, hogy már másodszor látja aznap, minek mászkál ki, a boltba járást gondolja-e egészségügyi sétának. Nem tudhatja, hogy a vevő egy krónikus betegséggel küzdő barátjának is bevásárol, és nem bír el egyszerre mindent.
Mindenki ismer egy-egy ilyen példát.
Most mindenkiben van feszültség. Van, akin látszik, van, akin nem. Sokat számít, hogy milyen módon szoktuk levezetni a feszültséget. Nem ritka az olyan ember, aki humorral, de sokszor mások kárára. Most van az ideje annak, mások érdekében is bevesse a humorát, úgy, hogy közben figyel a többiek érzékenységére is.
Aranyhalakként együtt úszkálunk egy nagy közös akváriumban. Nem segít, ha mérgezzük a vizünket, miközben mi is abban élünk. Ha megpróbálunk kiugrani a vízből, megfulladunk. Benne kell maradnunk, akár jólesik, akár nem. Együtt, de nem egymáson, hanem a helyzeten nevetve tisztábban, élhetően tarthatjuk ezt a vizet.
