Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ugye, milyen elragadóak a humoros emberek? Szinte mindannyian keressük azoknak a társaságát, akik sokat nevetnek, vidámak, kiegyensúlyozott derűvel élik az életüket. Jó a társaságukban lenni, és ők is élvezik, hogy olyanok, amilyenek. De hogyan lesz a rengeteg derűből erős immunrendszer és ellenálló személyiség?
A nevetés átsegít nemcsak a mindennapos apró bosszúságokon, de az élet nagyobb kihívásain is. Biztosítja, hogy a problémák ne daráljanak be bennünket, és hogy fel tudjunk állni a nagyobb csapások után is. Segít, hogy ellenállók és rugalmasak (divatos szóval: reziliensek) legyünk, ráadásul segítségével a gyerekeinket is azzá tehetjük.
Nem lehet eléggé komolyan venni a nevetést
Humorosnak lenni nemcsak azt jelenti, hogy megtaláljuk az életben a nevetés forrását, de azt is, hogy ebből másoknak is adunk: a humor közösségformáló erő, mert a jó humorú ember legtöbbször érzelmileg intelligens, szociábilis, és szívesen ad abból, ami neki van. Márpedig ez valami olyasmi, amire mindannyiunknak szüksége van. Ahogy mondani szokták: nevetés nélkül is lehet élni, csak nem érdemes.
A humor ráadásul nemcsak feldob, de bizonyítottan jót tesz testnek és léleknek egyaránt. A nevetés az egyik legjobb gyógyír a stresszesebb időszakokban: segít, hogy ne hatalmasodjon el rajtunk a pánik, és abban is, hogy ha vége a szorongató helyzetnek, le tudjuk tenni a rossz érzelmek utolsó grammjait is.
Biztosan veled is volt már olyan, hogy egy nagyon feszült délelőtt után a nap második felében is mintha a nyakadon ültek volna. Olyan, amikor már elmúlt a közvetlen szorongatás, mégis nyomorultul érezted magad. Volt már, hogy ilyenkor valaki kiadósan meg tudott nevettetni? Ha igen, biztosan tudod, milyen elsöprő gyógyító ereje van a humornak. Kutatások is igazolják, hogy egy kiadós kacagás hatása a szinten kiadós testmozgáséval vetekszik: csökkenti a stresszhormonok termelődését, míg az immunrendszert erősíti, csökkenti a szívbetegségek kockázatát, és még a műtétek utáni lábadozást is felgyorsíthatja. Klinikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a derű még a rákbetegséggel küzdő gyerekek vírusok elleni védekezőképességét is erősíti.
Hab a tortán, hogy nemcsak a test, de a lélek is rengeteget profitál a kacagásból: oldódik a szorongás, tovatűnnek a rossz gondolatok, és nő az önbizalom is.
Humor, szülők, gyerekek
Bár a legtöbben nagyra értékeljük a humort, amikor arra gondolunk, milyen felnőttet szeretnénk a gyerekünkből, inkább az okos, kedves, sikeres jelzők jutnak eszünkbe, és a humoros sokszor lemarad a listáról. Mintha nem volna elég komoly dolog, vagy olyasmi lenne, amire nincs szülői ráhatásunk.
Sokan valóban azt gondolják, hogy a humor készen kapott dolog, nem fejleszthető, hogy valakinek vagy van, vagy nincs. Csak részben van igazuk. A humorérzék – úgy néz ki – genetikailag tényleg erősen meghatározott dolog, de legalább ilyen fontos a környezet hatása is.
Szülőként rengeteget tehetsz azért, hogy a gyereked a humorra fogékony, játékos, humoros ember legyen. Ehhez nincs szükséged emberfeletti erőfeszítésekre, sem to do listákra. A legjobb, ha egyszerűen jól érzed magad, és ezt ki is mutatod, amikor vele vagy. Nevess sokat, így a gyerekeid is többet mosolyognak majd. Bolondozz, és ők is szívesen bolondoznak majd. Mesélj vicceket, és ők is jönnek majd az övéikkel. A gyerekek szinte minden életkorban nagyon fogékonyak a tréfára, a tiéd is imádni fogja, ha van egy-két perced, amikor szórakoztatod egy kicsit. Mutatjuk, mivel érdemes próbálkozni az egyes életkorokban.
# 6 hónapostól 1–1,5 éves korig: bújj el és hülyéskedj!
Tanulmányok szerint a gyerekek ebben az életkorban minden váratlan dolgot rendkívül viccesnek tartanak, főleg, ha abban apu vagy anyu szerepel. Élnek-halnak a bújócskáért, a kukucsjátékokért vagy azért, ha csak pillanatokra rejtünk el előlük valamit. Nem is beszélve arról, milyen vicces tud lenni a felnőttnek is egy kisgyerekkel bújócskázni. Az egészen kicsik meg vannak győződve róla, hogy ha ők nem látnak bennünket, mi sem látjuk őket: egyéves kora körül a lányom például simán elbújt egy 3 in 1 kávé tasakja mögé is, ha csak az volt kéznél. Ezen én is remekül szórakoztam, és ettől tényleg mindkettőnk számára nagyon klassz élmény volt a bújócska.
Szintén sokszor tapasztalja az ember az egészen kicsiknél, hogy egy szokatlan hang vagy mozdulat váltja ki a jól ismert göcögő kacajt. Kiszúrtad, mi tetszik neki annyira? Csináld, amíg meg nem unjátok. Nevetésétől te is nevetni fogsz, miközben erősödik a köztetek lévő kötelék, és még egészségesebbek is lesztek.
# 1,5 éves kortól akár 5-ig: éljen az abszurd!
Ebben az életkorban (másfél éves kor felett) a gyerekek óriásit tudnak kacagni attól, ha valamit nem úgy használsz, ahogy kell, vagy ahogy azt ők megszokták. Elsöprő erejű poén lehet egy kézre húzott cipő, egy könyökre vett sapka vagy hasonló. Ebben a korban nagyon jól működnek a klasszikus bohócpoénok, a csetlés-botlás, az ügyetlenkedés is.
A gegek (na persze nem a Keaton-szintűek) aránytalanul kicsi erőfeszítést igényelnek ahhoz képest, hogy mekkora sikert arathatsz velük. Nagyon vicces az ilyen korú gyerekeknek az is, ha valami jól ismert dolog nem a rendeltetési helyén tűnik fel. Mondjuk, az egyik plüssét beteszed a hűtőbe, és megkéred, hozzon be valamit, vagy együtt mentek ki egy pohár tejért. Tuti nevetni fog, ha kinyitva meglátja az ott kuksoló Brumit.
# 3 éves kortól: játék a szavakkal
A gyerekek imádnak a szavakkal játszani, és a játék annál szórakoztatóbb, minél nagyobb a szókincsük, illetve minél több szabályszerűséget fedeznek fel a nyelvvel kapcsolatban, így hároméves kortól érkezik el a nyelvi humor időszaka. Ebben a korban lelkesen kreálnak új szavakat, jót derülnek a vicces hangzású szókapcsolatokon, vagy a nyelv egyre inkább felfedezett logikája mentén sajátos kifejezéseket hoznak létre. Keressetek ilyen nevetnivalót! Vicces nyelvtörők, mondókák, a nagyobbaknak Shelby bácsi vagy Romhányi versei is tuti sikert hoznak.
De az is simán működik, ha kiküldöd a hűtőhöz azzal, hogy légyszi, hozz már nekem egy kis sajt!
# 5 éves kor fölött: viccek és tréfák
Ebben a korban kezd kialakulni a felnőttekéhez hasonló humorérzék. A gyerekek kezdik megérteni a viccek kettős természetét, azt, hogy a humor forrása ezekben jellemzően a kétértelműség. Ebben az időszakban megérteni a viccet már legalább olyan vicces, mint mesélni. Vedd hát elő a régi vicceidet, és hagyd, hogy ők is kísérletezzenek. Elő a régi hahotákkal!
# Iskoláskorban
Egyre többet értenek a világból, így egyre többféle poénra lehetnek nyitottak. Élveznek minden olyan viccet, amikor okosak/okosabbak lehetnek, a beugratós történeteket, szeretik a vicces sorozatokat, és egyre jobban értik a helyzetkomikumot is. Ha minden jól megy, ebben az életkorban már saját magukon is képesek derülni, ami nagyon sokat segíthet nekik a nehéz helyzetek, kisebb-nagyobb kudarcok feldolgozásában is.
