A második világháború alatt Finnország volt Németország egyetlen európai szövetségese, ahol a zsidó lakosságot nem érte tömeges üldöztetés és deportálás, sőt, 300 finn zsidó katona vállvetve harcolt a Harmadik Birodalom erőivel – a meglepő szövetségre az „ellenségem ellensége a barátom” elv adott okot.
Akár hollywoodi karrier is várhatott volna minden idők egyik legtehetségesebb magyar gyerekszínészére, a történelem vihara azonban máshogy rendelkezett: Berky Harryt származása miatt eltiltották a szerepléstől, végül lágerben halt kínhalált, rövid, tragikus életére ma már alig emlékszik valaki.
A holokauszt gyermekáldozatainak jelképévé vált a kezét megadásként feltartó, ijedt tekintetű 7-8 éves fiú, akire egy náci tiszt csőre töltött géppisztolyt szegez – a varsói gettóban készült megrendítő fénykép később segítségére volt a hatóságoknak a katonatiszt azonosításában és elítélésében, a kisfiú kiléte és sorsa azonban máig viták és rejtélyek tárgya; azt sem tudni, vajon túlélte-e a megpróbáltatásokat.
A pantomim művészetének legnagyobb sztárja, a francia Marcel Marceau milliókat szórakoztatott világszerte, azonban kevesen tudják, hogy a kedves, néma bohóc figurája mögött valódi hős bújt meg, aki tehetségét a jó ügy szolgálatába állítva több száz zsidó gyerek életét mentette meg a vészkorszakban.
Oskar Schindler vagy Raoul Wallenberg nevét mindannyian ismerjük, de vannak magyar hősök is, akik civilként végrehajtott embermentéseik során életüket kockáztatták azért, hogy háború idején másokat biztonságba juttassanak.
A Harmadik Birodalom fennállása alatt a nácik és szövetségeseik 6 millió „alacsonyabb rendűnek” tekintett zsidó személyt, köztük 1,1 millió gyermeket gyilkoltak meg szisztematikusan Németországban és az általa irányított, megszállt területeken – a népirtásnak az európai zsidóság kétharmada áldozatul esett. A holokauszt nemzetközi emléknapjának alkalmából kilenc kevésbé ismert, de annál sokkolóbb tényt elevenítünk fel.
A holokauszt nemzetközi emléknapján nyílt a vidéki gettókról kiállítás a budapesti Holokauszt Emlékközpontban: magyarok százezreinek történetét meséli el a tárlat.
Ma van hetvenhét éve annak, hogy a legnagyobb második világháborús haláltábor, Auschwitz felszabadult: egy 2005-ös ENSZ-határozat értelmében ez a holokauszt nemzetközi emléknapja.
A nácik a második világháború során nem riadtak vissza semmitől, ha a zsidók deportálásáról és halomra gyilkolásáról volt szó. Ez a ritka betegség azonban még őket is megtorpanásra késztette, ezzel pedig majdnem ötven olasz embert nyerte vissza a lehetőségét az életre.
Lily Elbert 97 évével az egyik legidősebb ember, aki könyvet adott ki. A magyar származású asszony esetén azonban nem érdemes csodálkozni: élete szinte minden tekintetben rendkívüli.
Régóta terjed az interneten a híres fénykép, amelyen egy sokfős tömeg szalutál lelkesen a náciknak, egyetlen ember kivételével, aki nem hajlandó kart lendíteni, ezért karba tett kézzel mered maga elé – a fotót sokan az elnyomó eszmékkel szembeni passzív ellenállás egyik legszebb kifejeződésének tekintik, a kép mögött megbúvó tragikus történet pedig tökéletesen igazolja ezt. Ki volt a rejtélyes férfi, aki nem volt hajlandó behódolni a hitleri ideológiának?
Rabtársa életét megmentve, a számára ismeretlen férfi helyett vállalta a halált a náci lágerben a mártír lengyel ferences szerzetes, akit II. János Pál pápa később szentté avatott – Maximilian Kolbe atya történetét mégis kevesen ismerik.
