A Hajnali láz című filmben is megörökített mentőakcióról, amelyet a bergen-belseni láger felszabadított rabjainak szerveztek, sokáig kevés szó esett. Egy másik filmben, a Nagyiprojektben szereplő túlélő története.
Kurt Gerstein őrnagy saját szemével tapasztalta a szörnyűségeket, melyekről megpróbálta értesíteni a világ közvéleményét – igyekezete azonban kudarcba fulladt.
Az izraeli Yad Vashem holokauszt emlékközpont Világ Igaza kitüntetését azoknak a nem zsidó személyeknek adja, akik zsidókat mentettek a holokausztban. A II. világháború utolsó szakaszában több olyan diplomata is dolgozott Budapesten, aki bátorságával kiérdemelte ezt a címet.
A második világháború végén a szövetséges csapatok szabadították fel a náci koncentrációs táborokat. A szenvedés kapuin belépve a harcedzett katonák elé olyan képek tárultak, amiket később szerettek volna elfelejteni, de sokukat életük végéig gyötörték az ottani emlékek. Sokuknak ökölbe szorult a keze, és a dühöt sokszor tettek követték.
Neki és családjának köszönhető a magyar könyvnyomtatás reneszánsza, mégis kevesen tudják, ki volt ő, és milyen sorsot szánt neki a XX. század.
A holokauszt során a zsidóságot borzasztó járványügyi helyzet is sújtotta: a tragikus higiénés állapotok megállíthatatlan pusztítást végeztek a megbélyegzettek körében. A koncentrációs táborokban és gettókban, például a budapestiben is, két szörnyű betegség, a hastífusz és a tetvek által terjesztett, magas lázzal járó flekktífusz (kiütéses tífusz) tizedelte a rabokat.
A katolikus szerzetesnőt sokan sokféleképpen nevezték: a köznyelvben szürke nővérnek, a jeruzsálemi Jad Vasem intézet szerint viszont ő a „világ igazainak” egyike, saját álnevének vezetékneve szó szerinti jelentését, a Nemest választotta, és igen, megkapta a férfi jelzőt is, mivel annak idején olyan kitartással és határozottsággal küzdött a nőkért, az elesettekért, a kiszolgáltatottakért.
1939-ben a St. Louis német óceánjáró elindult Észak-Amerika felé, fedélzetén több mint kilencszáz zsidó menekülttel, akik új életet szerettek volna kezdeni az Újvilágban. Az ottani országok azonban sorra elutasították őket, így vissza kellett térniük Európába.
Nem véletlen a párhuzam: Szugihara Csiune több mint hatezer zsidó életét mentette meg. Története éppúgy filmbe illő, mint Oskar Schindleré, akiről többszörös Oscar-díjas film készült, mégis kevesen ismerik a nevét.
1945. január 27-én szabadították fel Auschwitzot, ez a nap az ENSZ közgyűlésének 2005-ös határozata óta a holokauszt nemzetközi emléknapja. A Születési helye: Auschwitz című dokumentumfilm kapcsán elevenítjük fel a tábor embertelen körülményeit.
Árvaként kezdte életét, saját tehetségével és szorgalmával mindent elért, és egy ordas eszme híveinek köszönhetően mindent el is veszített. Tevékenységét úgy hálálta meg hazája, hogy miután évekig megalázták, az életét is elvették. Egyik legnagyobb gyógyszergyárunk alapítójának elképesztő fordulatokkal teli élete.
44 évesen lett a holokauszt áldozata. Felesége, aki egy bőrödnyi fényképét mentette meg a gettóban, évtizedekig hazavárta.
