A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.
Az élet szép című filmre talán mindannyian emlékszünk: a bátor apára, aki a koncentrációs táborban igyekszik megkímélni kisfiát a szörnyűségektől, és végső soron megmenteni az életét. Joseph Schleifstein édesapja is valami hasonlót tett a való életben: kétéves gyermekét trükkökkel és persze némi szerencsével sikerült megmentenie a halál torkából a buchenwaldi koncentrációs táborban.
Krakkó ipari negyedében, a Lipowa utca 4. szám alatt áll egy épület, amely előtt mindennap hosszú sorok kígyóznak. Ma múzeum, de a történelem során egészen más szerepet töltött be: egy gyár volt, amely falai között a második világháború legsötétebb éveiben több mint ezer zsidó talált menedékre.
Meghalt a legidősebb ismert holokauszt-túlélő – közölte a túlélőknek kárpótlást biztosító zsidó szervezet.
Aki látta A napfény íze című, 1999-es Szabó István-filmet, minden bizonnyal emlékszik a Ralph Fiennes által alakított Sors Ádámra, aki olimpiai bajnok vívó volt, mégis munkaszolgálatosként lelte halálát rettenetes körülmények között. Sors Ádám fiktív alakja azonban sajnos a valósággal is mutat hasonlóságot: Petschauer Attila olimpiai bajnok vívó is a munkaszolgálatban halt meg 1943-ban.
Európa utolsóként felszabadított gettójában a mostoha körülmények ellenére a nagy többség túlélte a második világháborút, de Budapest mai bulinegyedének területén tömegsírokra és elkeserítő állapotokra bukkantak az országba érkező szovjet csapatok.
1939 és 1945 között a koncentrációs tábor őreinek körülbelül 10 százaléka volt nő. Ők voltak az Aufseherinek, vagyis a felvigyázók, akik alig kerülnek szóba, ha a holokausztról beszélünk. Ha mégis megidézik alakjukat, leggyakrabban férfiasodott szadistaként teszik, pedig a valóság sokkal összetettebb volt.
Nyolcvan évvel ezelőtt, példátlan gyorsasággal, egyik napról a másikra tűnt el félmilliónál is több magyar zsidó, akik többsége már sosem kerülhetett ki a haláltáborok kegyetlen fogságából. Több mint két évtizede, 2001 óta minden évben április 16-án, amely 1944-ben a hazai zsidók gettóba zárásának első napja volt, a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk. Sükösd Anikó társadalomkutatóval, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával és Papp Richárd kulturális antropológussal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensével beszélgettünk.
Hihetetlen és örömteli, hogy már 103 éves a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, Keleti Ágnes.
Elképesztő még belegondolni is, de 102 szál gyertya díszelgett a legendás tornász, Keleti Ágnes tortáján január 9-én. Minden idők egyik legeredményesebb magyar olimpikonja a fantasztikus életútja mellett életigenléséről és rendkívül szellemes aranyköpéseiről is ismert.
A holokauszt egyik legelső és legborzalmasabb tömeggyilkossága Ukrajnában történt, ahol a megszálló német egységek és a velük kollaboráló helyi lakosok két nap leforgása alatt több mint 30 ezer zsidót öltek meg – Babij Jar tragédiáját később, a szovjet időkben diszkrét elhallgatás övezte.
Az auschwitzi haláltábor felszabadítása óta több mint 78 év telt el: a holokauszt túlélői közül tömegeket veszítünk el évről évre, hiszen idős emberekről van szó. Ahogyan a szemtanúk távoznak, az utókor felelőssége egyre nagyobb lesz: történeteiket újra és újra el kell mesélnünk, hogy a borzalom ne ismétlődhessen meg soha többé.
