Egy bizarr betegség, amit érdekes módon csak a zsidókat fertőzte

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nácik a második világháború során nem riadtak vissza semmitől, ha a zsidók deportálásáról és halomra gyilkolásáról volt szó. Ez a ritka betegség azonban még őket is megtorpanásra késztette, ezzel pedig majdnem ötven olasz embert nyerte vissza a lehetőségét az életre.

1943 őszén a nácik megszállták Olaszországot. Zsidók, partizánok, antifasiszták, homoszexuálisok, romák, zsidó vallású rokonokkal rendelkező olaszok tízezrei kerültek vagonokba és koncentrációs táborokba. Mindenki az életét féltette, tudták, hogy ha gettóba viszik őket, onnan már nincs kiút. Egy csoport orvos Giovanni Borromeo főorvos vezetésével mindent megtett, hogy megakadályozza a nácik térnyerését. Kitaláltak egy misztikus és rettentően fertőző betegséget, amitől még a német katonák is féltek. Így meg sem merték közelíteni azokat a „betegeket”, akik a K-kórral feküdtek kórházban. 

A római Fatebenefratelli kórház zárt ajtaja mögött helyezték el azokat a szerencséseket, akik a tuberkolózisra és a rákra hasonlító, korábban nem ismert kórral fertőződtek meg. A betegséget olyan színesen festették le rendkívül ragályos, halálos, borzalmas kínszenvedésnek, hogy a nácik még csak a kórterem közelébe se merészkedtek, nehogy elkapják azt. 

Dr. Giovanni Borromeo
Fotó: Fabio-staffetta / Wikimedia Commons

Giovanni Borromeo, a kórház főorvosa ügyesen hitette el a németekkel a betegséget. Maga a férfi vállaltan antifasiszta volt, a katolikusok által vezetett, 450 éves Fatebenefratelli kórház előtt másik két intézmény vezetését is felajánlották neki, de egyiket sem fogadta el, akkor ugyanis be kellett volna lépnie a Nemzeti Fasiszta Pártba. A Fatebenefratelli  a németekkel kötött megegyezésnek köszönhetően egyfajta magánkórházként üzemelt, azaz el tudta kerülni az állami szabályozást, így a kötelező párttagságot is. 

Nem csak a betegség, a kórház is zsidókat mentett

Borromeo először is felvett egy sor olyan doktort, akiket a fasiszta rendszer üldözött. Azzal, hogy egy katolikus vezetésű kórházban adott munkát nekik, máris megmentette őket. Köztük volt Vittorio Emanuele Sacerdoti zsidó orvos is, akinek köszönhetően a következő hónapokban a kórház a politikai ellenállás központjává vált. Rádióállomást szereltek be, hogy azon keresztül kommunikálni tudjanak az ellenállókkal, s amikor fény derült tevékenységükre, még időben a Tiberisbe tudták dobni a készüléket. Az általunk kitalált betegség is lelepleződhetett volna nagyon könnyen, pláne hogy már az elnevezése is beszédes volt.

Két túlélő, Luciana Tedesco és Gabriele Sonnino az életmentő kórház előtt– Corbis / Getty Images Hungary
Fotó: Stefano Montesi 

Miért pont K-szindróma?

A kórházba került zsidók és más politikai menekültek a hivatalos dokumentumokban K-szindrómában szenvedtek. De honnan jött a K? Borromeo Albert Kesselring náci főparancsnokról és Herbert Kapplerről, Róma náci főnökéről (ő volt a felelős többek között az Ardeatine-barlangokban történt mészárlásért is, és Kesselringgel együtt később háborús bűnösként ítélték el) nevezte el, tőlük kölcsönözte a K betűt. Az egész kór köré pedig egy egész ellenállócsapat szerveződött. Adriano Ossicini, Olaszország későbbi egészségügyi minisztere üzeneteket írt Borromeónak, és azt kérte, hogy foglaljanak le minél több kórházi ágyat K-betegek számára, akik a következő napokban megérkeznek a kórházba. A Fatebenefratelli egészen addig a napig fogadta a menekülteket, amíg a szövetségesek fel nem szabadították Rómát.

A Fatebenefratelli kórház
Fotó: FotoGablitz / Getty Images Hungary

A nácik menekültek a kór elől

Persze időről időre így is gyanúba keveredtek. A nácik egy alkalommal zsidók és antifasiszták után kutattak a kórházban, és be kellett engedni őket. Borromeo együttműködést színlelve körbevezette őket a kórházban, s közben részletesen leírta a K-szindróma szörnyű hatásait az áldozatokra: a haláluk előtt súlyos köhögőrohamokat kaptak, ami már a vagonokban is megfertőzött volna mindenkit, még a német katonákat is. Mindezek után felkérte a katonákat (akiket egyébként egy orvos is elkísért), hogy kutassák csak át a kórtermeket. A nácik pánikszerűen menekülni kezdtek a kórházból, és nagyvonalúan eltekintettek az intézmény tüzetesebb átfésülésétől. A római náci tisztviselők soha nem jöttek végül rá, hogy a K-szindróma nem létezik. Ez volt az egyik olyan eset, amikor a dezinformáció, a félelem és a tudatlanság kivételesen a jók szolgálatában működött.

A hősök emlékezete

A betegség érthető módon soha nem került be az orvosi könyvekbe, olyannyira nem, hogy még a létezése is homályba veszett évtizedekre. Dr. Vittorio Sacerdoti csak 2003-ban hozta nyilvánosságra, hogyan verték át anno a teljes olasz náci vezetést. Giovanni Borromeo bátorságát Olaszországban és nemzetközi szinten is elismerték. 2004-ben, évekkel 1961-ben bekövetkezett halála után a Jad Vasem, Izrael hivatalos holokauszt-emlékhelye a Világ Igazainak egyikeként ismerte el. Ez a megtiszteltetés olyan, más valláshoz tartozó hősöknek járt, akik életüket kockáztatták a zsidók megmentéséért. A kórházat a International Raoul Wallenberg Foundation tüntette ki. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.